Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)
Függelék - I. Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban
78 konyhahulladékra akadt. E helyen végzett próbaásatás (dee. 9.:) számos kisterjedelmű, rövidéletű tűzhelyet tárt fel, 60 cm. mélyen. Durva, kézzel formált edénycserepek, feketeszínű, sikált felületű korongolt edénytöredékek, hasított marhacsontok, szarvcsap, disznóállkapocs stb. az égett földdel elvegyülve feküdtek a tűzhely körül, de összefüggő réteget nem alkottak. Több helyen korábbi erős felforgatás nyomai mutatkoztak. Népvándorláskori kisebb szállások nyomait sejtjük itt a sűrűn települt Tócó-parton, közelebbi időpont megjelölése nélkül. c) A Böszörményi út 164. sz. telken Berényi Gyula cipészmester háza építésekor, vályogvető-gödörben, kerek tűzhely mellett két nagy agyagedényre akadtak. Tölly Gábor kőművesmester jelentette a leletet, Berényi pedig a múzeumnak ajándékozta. A helyszíni szemle és azonnali próbaásatás eszközlése a következő eredményre vezetett : Az új ház déli oldalán két, egymástól 4.5 m. távolságra fekvő tűzhely vagy kemence agyaggal simára tapasztott kerek feneke került elő. Mindkettő átm. 120 cm. A felszín alatt 100 cm. mélyen fekvő déli tűzhely mellett volt a beszolgáltatott két középkori edény (8. ábra), azonfelül lócsontok, cserepek és égett agyagtapaszok, továbbá vassalakrögek. A kutatóárokkal megtalált másik kerek tűzhelyfenék körül hasonlóan csontok és cseréptöredékek hevertek. —• Pontosan megvizsgáltam a sima Abb. 8. ábra. felületű, jól kiégett, fordított Középkori edények. Lh. Debrecen, Böször- lepényhez hasonló agyagfeneket *»•„ , „^Tr , 16 4' p b' Tf n -n h r és azt három egymásfeletti réMittelalterliche Gefasse. Fundstelle : Debrecen. Ca >/io n. Gr. tegbol felepitettnek talaltam : legalól szabálytalan, a szélek felé vékonyuló, 8—2 cm. vastag, tiszta agyagréteg volt inkább kiszikkadva, mint égve. Erre következett egy 4—-5 cm. vastag, nagyrészt egyenletes, csont- és cserépdarabokkal kevert agyagréteg és ezt borította az 1—2 cm. vastag tiszta agyagtapasztás. Bizonyos, hogy a tüzeléstől átizzott középső kevert réteg a meleget magasabb hőfokon és tovább megtartotta, mintha tiszta agyagból lett volna. Az a meggyőződésem, hogy ezek putrilakások falába padmalyszerűen bevájt kemencék voltak, melyeknek boltozatát a nyersföldből formálták, fenekét az ismertetett módon kiképezték. Megjegyezzük még, hogy edényeink fenekén bélyeg nincs. A munkások elbeszélése szerint a déli tűzhely közelében emberi csontvázat is találtak, minden melléklet nélkül.
