Ecsedi István: Jelentés a Déri Múzeum 1929. évi működéséről (1930)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1929. évi működéséről - I. Belső berendezési munkálatok

7 bek közt a M.T. Akadémia tulajdonában lévő Lugossy-féle és a Kolozsvári Egyet. Könyvtárban őrzött Tar—Ecsedi-féle debreceni ötvösmintakönyvek másolatait, az Orsz. Széchenyi Könyvtárból néhány debreceni nyomtatvány letétbe engedését, a Tudományos Akadémiától egy pár debreceni vonatkozású arcképfestménynek fényképmásolatát és a Nemzeti Múzeumból a híres hajdúböszörményi bronzkincs egyes darabjainak gipszmásolatát. Néhány fényképet küldött kérésünkre a Székesfővárosi Múzeum is. A debreceni református Kollégium több tárgyat letétként engedett át a régészeti és művelődéstörténeti osztályba. A debreceni református egyházzal folytatott tárgyalások, több egyházi emléknek letétként való átengedése ügyében, a mult év végéig nem vezettek eredményre, illetőleg még mindig folyamatban vannak. A múzeum vezetősége a bécsi Collegium Hungaricum igazgatósága útján megkereste a bécsi Kunsthistorisches Museum-ot is a nagyszentmiklósi kincsről galvanoplasztikai máso1 atok engedélyezése ügyében, azonban kérésünket nem teljesítették. Annál szívesebben teljesítette kívánságunkat dr. Sőregi megkeresésére a bécsi Technisches Museum igazgatóhelyettese, dr. André Oszkár mérnök, építészeti tanácsos, aki számos fényképet és az általuk alkalmazott diapozitív keretek pontos rajzait küldte meg. Dr. Sőreginek az ezek alapján kidolgozott terveit a költségek magas volta miatt a Berendező Bizottság nem fogadta el, hanem az olcsóbb papírtáblák készíttetése mellett döntött. Az előkészítő munkálatoknak egyik legfontosabb része volt a fa- és főleg vasbútor-anyag megtervezése, a teremkiképzés, — beépítés és — átalakítás elgondolása mindazon helyeken, ahol akár építészeti, akár múzeológiai szempontból arra szükség volt. A fa- és vasvitrinek tervezését a Berendező Bizottsággal karöltve Györgyi Dénes műépítész, tanár, a múzeum épületének tervezője végezte. E munkában tekintettel kellett lennie azokra a drezdai típusú vasvitrinekre, melyeket Déri Frigyes még életében készíttetett s amelyek a Bécsben lévő anyaggal együtt Debrecenbe kerültek, hogy azok az új bútorok sorába beilleszthetők legyenek. E német gyártmányú vasbútorok mellett forma és különösen szerkezeti megoldások szempontjából mintául szolgáltak a budapesti Iparművészeti Múzeum olcsóbb kivitelű vasvitrinjei is. Költségkímélés címén elmaradtak a faliszekrények állítható polcai és a vitrinekkel és tárlókkal egybeépített vastalapzatok. Ez utóbbiakat tömör fatalapzatok helyettesítik, melyek költségmegtakarítás szempontjából raktári anyag befogadására nem szolgálnak. Az egész I. emeletre a vitrineket dr. Viski Károly elgondolása szerint a térhez és anyaghoz szabott kötött-rendszer