Ecsedi István: Jelentés a Déri Múzeum 1929. évi működéséről (1930)
Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1929. évi működéséről - I. Belső berendezési munkálatok
8 szerint tervezték, míg a II. emeleten Csányi Károly kívánságára az ú. n. mozgórendszer szerinti vitrintípusokat terveztek négyféle formában. Györgyi Dénes műépítész tanár a kidolgozott bútor-terveket az illetékes vállalatok rendelkezésére bocsátotta. Ugyanő dolgozta ki a berendezési tervnek megfelelően a termek tagozását hrabic-válaszfalak útján, az I. em. északi frontján a magyar ház és mesterségek háza tervét, a debreceni régi patika, a Csokonai -és táblabíró-világ-szoba korhű kiképzését. Ide tartoznak a II. emeleti deszkaválaszfalak tervei is. Az előkészítés munkálatai közé kell sorolnunk a termek falszíneinek megválasztását. Ez ügyben Petrovics Elek főigazgató és Csányi Károly múzeumigazgató mint a Berendező Bizottságnak a Gyüjteményegyetem által kiküldött tagjai, személyesen jöttek Debrecenbe s a tervező építész és dr. Ecsedi igazgató bevonásával esetről-esetre választották ki az alkalmazandó színeket. Petrovics főigazgató a képtári termek színeit, Csányi igazgató az I. emeleti és a Déri-anyag részére kijelölt II. emeleti termek színeit jelölte ki. Dr. Viski Károly múzeumőr, szintén a Gyüjteményegyetem kiküldöttje, aki már korábban írásbeli tervezetet készített a debreceni vonatkozású néprajzi és művelődéstörténeti anyag rendezéséhez, a múzeum tisztviselőivel együtt a vitrin- és tárlóbetétek anyagát és színét választotta ki. A rendezés előkészítésének fontos kelléke volt a már hosszú hónapok óta kezeletlenül heverő múzeumi anyag kitisztítása és konzerválása. Dr. Ecsedi igazgató ezt a munkát főleg régi tanítványaival végeztette el. Azonfelül nagy körültekintéssel hozzáfogott a hiányos gyüjteménycsoportok kiegészítéséhez. Helyben és vidéken személyesen felkereste a régi kismesterségeket üző öregeket, felkutatta a lomtárba került, elrozsdásodott műhelyberendezéseket s azoknak megszerzése után a múzeumba hívott mesterek bemondása, megnevezése alapján leltározta a tárgyakat. Öreg gubacsapók, szűrszabók, fazekasok, mézeskalácsosok jöttek hívására a múzeumba, hogy sajátkezűleg állítsák össze a dolgozóasztalok felszereléseit, műhelyberendezést, a kézi szerszámokat, eszközöket, a feldolgozásra kerülő vagy már munkába vett nyersanyagot. Még a hortobágyi pásztorok is készörömest fáradtak be a múzeumba, hogy a nyájbeli tergenyés szamár felpakolását úgy csinálják meg, ahogy az illik és hogy a cifranyelű karikások úgy legyenek üveg alá helyezve, ahogy azt a pásztor ember a nyélre csavarva el szokta tenni. Még arra is hajlandók voltak, hogy modellt üljenek Némethy László szobrászmesternek, aki a múzeum pincéjében dr. Ecsedi megbízása alapján több pásztor- és mesterembert mintázott meg. Ugyanő készítette el a ref. Kollégium engedélyével Ferency István Csokonai márvány mellszobrának gipszmásolatát, mely után Medgyessy Ferenc szobrászművész márványkópiát alko-