Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)

A) Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1928. évi működéséről - VIII. A múzeum látogatói - IX. A múzeumőrök irodalmi munkássága. Tanulmányútjai. Nyilvános előadásai

36 Majd egy halászhajón kiment a Jeges-tengerre. Itt a halászok életmódjával ismerkedett meg. (Tőkehal-szárítás, a hering feldolgozása.) Látta a madárhegyeket és a madárszigeteket. Európa legészakibb városai : Hammerfest, Tromső, Trondhjem, Bergen megtekintése után átkelt a norvég hegyvidéken s meg~ érkezett Oslóba. Stockholmon, déli Svédországon, Dánián, Németországon keresztül nyitott szemmel utazva, bőséges tapasztalattal érkezett haza. Számos lapptárgyat, még több fényképet, hozott magával és ajándékozott a Déri-múzeumnak. Ezen útjában a m. kir. külügyminisztérium, Debrecen városa és a finn kormány jelentős segéllyel támogatta. Az év folyamán számos nyilvános előadást tartott. — A Tisza István-egyetemen az I. félévben ,,Magyarország északkeleti Felvidékének", a II. félévben ,,Erdély földrajzát és néprajzát" adta elő. A Xyári-egyetemen a Hortobágy-puszta életét ismertette. A debreceni Népszerű Főiskolán a „Lappföld és népe", „Tanulmányutam az északi államokban" c. tartott előadást. A debreceni Munkás-Otthonban ,,Az új török birodalom gazdasági helyzetét", Nyíregyházán a Kálvineumban ,,A hortobágyi nép lelkivilágát" ismertette, pásztor és betyárnótákat mutatva be. Ugyanerről tartott előadást a törökszentmiklósi gazda-körben. A debreceni polgári és gazda-körben ,,a bulgár parasztról", majd ,,a bulgár öntöző földmívelésről", a debreceni Utazók Egyesületében ,,A keleti kereskedelemről". A debreceni Iparos-körben is bemutatta a hortobágyi pásztor és betyárnótákat. Tárlatvezetéssel magyarázott Pálffy József hortobágyi tárgyú képeinek kiállításán. Márc. 15-én ünnepi beszédet tartott a kollégium dísztermében „Debrecen és az 1848-as események" címmel. Vetítettképes előadásokat tartott még : a debreceni Templom-egyesületben : „Mit láttam a szentföldön ?" és a „Szentföld lakói", a Zsidógimnázium kultúrdélutánján „Keresztyén szemmel az újjáépülő Palesztinában", Berettyóújfaluban : „Ahol Krisztus urunk élt, tanított és szenvedett" címmel. Az egyetemi tanárok baráti összejövetelének hortobágyi kirándulásán : „Mire tanít a Hortobágy-puszta ? A hortobágyi nóták lelke". Ecsedi Istvánnak irodalmi tevékenysége is élénk. Önálló cikkei : „Hogy gyűjtöttem a hortobágyi nótákat ?" (Kincses Kalendáriom, 1928.) — „Három vallás szent városában." (Debreceni Képes Kalendáricm, 1928.) — „Debrecen sz. kir. város könyvtára" (a Múzeum 1927. évi Jelentésében). — ,,A debreceni Közművelődési Könyvtár Könyvjegyzéke, 1928." — „A bulgár ősi földmívelés". (Népélet, 1928.) Űtilevelek egész sora a „Magyarság" és a debreceni helyi lapokban. — Önálló munkája : „Emberföldrajz", Debrecen, 1928. Dr. Söregi János múzeumi segédőr. A Debrecen város nevéhez fűződő, de lényegében országos jelentőségű s Borom-