Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)

A) Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1928. évi működéséről - VIII. A múzeum látogatói - IX. A múzeumőrök irodalmi munkássága. Tanulmányútjai. Nyilvános előadásai

37 isza Tibor, Káplár Miklós és Harsányi György Lajos művészekből álló „Hortobágyi festő-kolónia" céljairól, működéséről számos cikket írt a „Debrecen Keletmagyarországi Napló" c. helyi lapban. Ezek közül megemlítjük a „Van-é létjogosultsága egy debreceni müvésztelepnek ?" és „A hortobágyi festő-kolónia első évének eredményei" c. hosszabb cikkeket. Ugyanezzel a témával foglalkozik a Debr. Képes Kalendáriom 1929. évi folyamában megjelent írása, mely a festő-kolónia jelentőségét, főleg Debrecen város szempontjából bírálja. Címe : „Debrecen, mint az új magyar művészet kiindulópontja." Ugyancsak a „Debrecen" hasábjain vitázó cikkben szállt szembe dr. Lázár Béla műtörténésznek egyik debreceni látogatása alkalmából a Déri-gviijtemény néhány képére tett s hírlapilag is közölt téves megállapításaival, a következő címen : „Mi a valóság abban, hogy dr. Lázár Béla szenzációs hamisítványokat fedezett fel a Déri-múzeum képei között ?" Debreceni vonatkozású néhány könyvismertetésen kívül a „Debrecen" karácsonyi számában új adatokkal bővölködő cikket írt néhai Déri Frigyes emlékezetére a nagy alapító és testvérei műpártoló-, gyűjtő- és műértő hajlamáról „A művészhajlamú Déri-család" címen. — A Debreceni Nyári Egyetem hallgatói számára vetített képes előadást tartott a régészeti „Ásatások"-ról. Ugyanő titkára a Debreceni Madárvédelmi Egyesületnek. Az általa vezetett régészeti ásatásokról szakszerű jelentéseket készített. Szabadság idejéből tíz napot Bécsben töltött, ahol az ottani múzeumokat, az állandó és időszaki képkiállításokat tanulmányozta. Kelt Debrecenben, 1929 febr. 12-én. Löfkovits Arthur, múzeumigazgató. Dr. Zoltai Lajos, tb. múz. igazgató, múzeumőr.