Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)

A) Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1928. évi működéséről - VIII. A múzeum látogatói - IX. A múzeumőrök irodalmi munkássága. Tanulmányútjai. Nyilvános előadásai

35 túli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata ismét megbízta, hogy szerkessze a vállalat kiadásában megjelenő, tisztes múltú Debreceni Képes Kalendáriomot. Ennek 1929. évi folyamában közzétette a debreceni református Kistemplom harmadfélszázéves múltjának történetét. A debreceni Templomegyesületben (jan. 25.) előadást tartott ,,A kálvinizmus és a művészet Debrecenben" címmel. Ez az értekezése az Egyesület lapján kívül önálló füzetben is megjelent, képekkel. A Kossuth uccai református templom 40 éves jubileumakor (virágvasárnapján) a templomi gyülekezet előtt ismertette a templom építését és alapítóinak érdemeit. A Kistemplom újjáépítésének örömünnepén (szept. 9.) a templom viszontagságos múltjáról tartott felolvasást. Ugyanazon napon helyette Berettyóújfaluban dr. Borsody-Bevilaqua Béla műzeum-adjunctus olvasta fel az ismeretes régi, szép históriás ének főhőse, Kádár vitéz síremlékének a Vitézi Szék, az Orsz. Hadimúzeum-Egyesület és a Kanizsai Dorottya-Egyesület által rendezett leleplezési ünnepén : ,,Mi módon találtam meg 1920-ban Kádár \itéz sírját?" című visszaemlékezését. Történelmi tárgyú néhány kisebb cikke jelent ínég a helyi lapokban és a Historiá-ban. Az első magyar irodalmi és művészeti kongresszus (1928 okt. 22—25.) iparművészeti osztály elnökének, dr. Czakó Elemérnek tájékoztatása végett emlékiratban foglalta össze azokat az elgondolásokat, tervezgetéseket és intézkedéseket, amelyek Debrecenben merültek fel a protestáns egyházi műemlékek védelme érdekében. Az orsz. könyvforgalmi és bibliograficai központ felhívására, a Magyar Minerva új kötete számára összeállította a városi múzeum utolsó 15 évi fejlődésének leírását, ismertetvén <>zzel együtt a városi múzeumhoz csatlakozott Déri-múzeum eddig kevésbbé ismert anyagát. Dr. Ecsedi István, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem magántanára ; a debreceni református tanítóképzőintézet r. tanára ; Debrecen város múzeumának tb. őre, a néprajzi osztály vezetője ; a városi közművelődési könyvtár igazgatója. A Tisza István Tudományos Társaság rendes-, a Magyar Földrajzi, Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar AdriaEgyesület, a debreceni Csokonai-kör és Műpártoló Egyesület választmányi tagja ; a Magyar Alföldkutató Bizottság, a Honismertető Társaság, a Magyar Földtani és a Természettudományi Társaság működő tagja stb. stb. Munkásságát két irányban folytatta : 1. Gyűjtögette a magyar tárgyú néprajz és folklorisztika elemeit Debrecen, a Hortobágy és a Tisza mentén. 2. A nyári július—szept. hónapokban földrajzi és néprajzi tanulmányutat tett Finn- és Lappország területén. Különösen a nomád lappok földjét és népét tanulmányozta. Eljutott az Inári-tó vidékén tanyázó lappok közé a Nordkyn-ig. Innen visszatérve, járt az orosz határig. 3*