Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

A) Múzeumi jelentés - IV. Ásatások, kutatások

12 IV. Ásatások, kutatások. Múzeumunk a mult esztendőben Felsöjózsa új házhelyein* szarmata-jazig temetőben, a hajdúböszörményi Zelemér pusztán bronzkori település nyomain, Kábán szintén szarmata-jazig sírhalmok között és közvetlen Debrecen alatt, a Tócó völgye szélén ősköri festett edénytöredékeket rejtő halmokban ásatott. Mind a négyrendbeli régészeti ásatás eredményéről kölön-külön adunk számot e jelentés során. Gondosan megfigyeltünk tudomásunkra jutott minden olyan jelenséget, amely egy-egy új lelőhely felfedezésével biztatott, vagy már korábban felébredt sejtésünket megerősíteni látszott. így márc. 19-én Zoltai helyszíni szemlét tartott a máv. fűtőház-telep megett, a Basahalma közelében fekvő Vértesy-téglagyár-telepén, arra a hirre, hogy agyagbányászásnál régi emberi csontvázat találtak. Mire kiértünk, a sírt már szétdúlták, a csontokat összetörték; egy népvándorláskori jellegű vaskésnél egyebet a sírtartalmából nem sikerült megszereznünk. Ugyaninnen előkerült előbbeni leletekből és észlelésekből arra lehet következtetnünk, hogy a téglagyár területén a régibb középkorban rendszeresen temetkeztek. Május 16-án Zoltai a berettyó-újfalusi herpályi Földvárhoz ment ki, ahol Luis C. G. Clarke, a cambridgei egyetem régészeti és ethnologiai múzeumának igazgatója dr. Márton Lajos és Tompa Ferenc magyar archeologusok társaságában saját költségén néhány napig ásatott. Véletlenül ugyanazon helyen kezdték az első kutatóárkot, ahol Déri Frigyes költségén néhány év előtt már a debreceni múzeum is vallatta ezt a gazdag őstelepet. Egyébként az ásatásnál ugyanazon eljárást alkalmazták, amellyel dolgozni szoktunk mi is ilyen őstelepek feltárásánál. Népvándorláskori sírok a Vertesy-téglagyárban. L. C. G. Clarke herpályi ásatása.