Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

A) Múzeumi jelentés - IV. Ásatások, kutatások

13 Május 19-én Zoltai és Sőregi puszta Hegyesre rándultak ki, Bosznay István tanyáján felfedezett régi gabonás vermek és ottan körül fekvő faluhelyeknek vélt területek megszemlélése végett. Ugyanis némelyek vélekedése szerint a törökvilágban elpusztult Hegyesfalva nem a Hartstein-féle birtokon feküdt, amint azt 1923-beli kirándulásunk alkalmával téglatörmelék nyomán megállapítottuk; hanem valamivel távolabb, a Pecze-ér jobb partján, a Bőr-, most Leiter-féle tanya földjén. Míg mások, még hátrább, a Balla, Lőrinci, Ménes-féle tanya területére utasítottak bennünket. A Leiter-tanyánál, ahol a Pecze folyása szép magas földhátat ölel körül, három egyforma kis halmot láttunk, amelyek őskori vagy szarmatajazig temetkezőhelyek lehetnek, de semmiesetre sem tekinthetők Hegyesfalva házhelyeinek. Ellenben a Balla—Ménes-tanya és a Kishegyesi-út között, a Pecze következő kanyarulatánál, szemben a Rickl—Balogh új tanyával, hátas területen sok régi tégla törmeléke borítja a földet; mondják, néha emberi csont is kerül elő. Hegyesfalva fekvésének bizonyos megállapítása érdekében kívánatos, hogy a tulajdonos urak engedelmével úgy Harislein István, mint a Ménes úr birtokán felderítő ásatások végeztessenek. A debreceni föld középkori magyar múltjának egyik homályos kérdése nyerne megoldást ez ásatás segítségével. A debreceni kir. törvényszék levéltárában őrzött régibb úrbéri, tagosítási, telekkönyvezési iratok között található a biharmegyei Sáránd község térképe is, a inult század első feléből. E térkép közvetlen a falu alatt Testhalmok névvel egy halomcsoportot mutat. A sárándi ref. lelkész tudósítása után, mely szerint e halmok közül néhányat a kőországút és a vasút építése alkalmával elhordták, Zoltai október 14-én kiment Sárándra s ott néhány öreg embert a lelkész úr kalauzolása mellett felkeresett azzal a kérdéssel : mit tudnak e halmok felől. Emlegettek emberi csontokat, sisakot, fegyvereket, amelyek 35—40 év előtt az utak építésekor széthordott halmokból kerültek elő; azonban a leleteket egyikőjök se látta; csupán hallották a hírét. A Testhalmokból, két sort alkotva, hat domb, a derecskei vasút mentén ma is meg van. Külsőleg a hortobágyi Tatárülésekkel és a kabai Testhalmokkal látszanak rokonsagban lenni. Tehát alighanem szarmatajazig eredetűek ezek is. A hegyespusztai templomhely nyomai. A sárándi testhalmok.