Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

D) A Tóczóvölgyi László- és Szántay-halmok megásása

52 jába besorozhassuk. Csak annyi bizonyos már is, hogyha akár az Elbe vöigye felől, Csehország területéről, akár Erdély felől terjedt tovább az edények festését ösmerő keramika : ennek termékei meghonosodtak az északkeleti magyaralföldön is. H. Schmidt Erdélyt tartja az edényfestés bölcsőjének.

3 Az oltmelléki erődített őstelepek és a Maros melletti Tordos e kultúra világszerte híres termelő helyei. Miután az Aranyos, Körös, Szamos mentén, Kolozsvárott, Réven, Váradon, Tasnádon is találtak már ilyen edényeket, amelyek sok rokon és egyező vonást mutatnak a szorosabban vett erdélyi csoporttal.

4 valószínűbb, hogy Debrecen neolithkori földmívelő lakossága is Erdélyfelől kapta az edény festés tekhnikáját réz eszközeivel együtt. A Tóczó melletti, eddig névtelen két halomnak, Debrecen őskora kutatásánál véletlenül nekik jutott szereplésre való tekintetből, muzeumunk megfelelő nevet adott. Az északi halmot elneveztük László-halomnak, a délit Szántay-halomnak. Mindkét elnevezéssel a magyar archaeologia egy-egy érdemes munkásának emlékét kívántuk megtisztelni. Dr. László Ferencre és Dr. Szántay Aladárra gondoltunk. Az előbbi a külföldi tudományos körök előtt is ösmertté és becsültté tette nevét az Olt melletti erősdi őstelep mintaszerű feltárásával ; ahonnan a festett keramikának tömérdek pompás példányát hozta napfényre a sepsiszentgyörgyi ref. Mikó-kollégium tragikus végű tanára. Szántay Aladár, a magyar bírói karnak tekintélyes tagja, fiatal korában előszeretettel foglalkozott régészettel is. Ennek a kedvtelésnek eredménye volt a mult század hetvenes éveiben egy szerény kis füzet, a legelső nyomtatott ösmertetés Debrecen környékének akkor még gyér számú őskori leleteiről.

5 Dr. Zoltai Lajos. Deutscher Auszug. Zwei neolithische Grabhügeln mit bemalter Keramik bei Debrecen. (Tócófluss.) Im Gebiete des Tócóflusses trifft man von der Neolith — bis Völkerwanderungszeit stets auf ständige Besiedelungen. Längs des ca 200 klm langen gewundenen Flusslaufes (von Böszörmény— Zelemérpuszta bis Nádudvar) erheben sich in grosser Zahl (ungefähr 120) urzeitliche Grabhügeln, von denen Dr. Zoltai schon einige aufgedeckt hat. Leider waren jedoch fasst alle ausgeplündert. Im Herbste vorigen Jahres hat derselbe zwei Hügeln auf3 Dr. Roska M. : Az ősrégészet kézikönyve. II. Az újabb kőkor 174. 1. 4 Roska id. m. 156—157. 1. 5 Debrecen környékén talált kő- és bronzkori maradványok. Irta Szántay Aladár. Nyomatott Debrecen sz. kir. város könyvnyomdájában 1871. 1 —16. 1.