Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

D) A Tóczóvölgyi László- és Szántay-halmok megásása

52 jába besorozhassuk. Csak annyi bizonyos már is, hogyha akár az Elbe vöigye felől, Csehország területéről, akár Erdély felől terjedt tovább az edények festését ösmerő keramika : ennek ter­mékei meghonosodtak az északkeleti magyaralföldön is. H. Schmidt Erdélyt tartja az edényfestés bölcsőjének. 3 Az olt­melléki erődített őstelepek és a Maros melletti Tordos e kultúra világszerte híres termelő helyei. Miután az Aranyos, Körös, Sza­mos mentén, Kolozsvárott, Réven, Váradon, Tasnádon is találtak már ilyen edényeket, amelyek sok rokon és egyező vonást mutat­nak a szorosabban vett erdélyi csoporttal. 4 valószínűbb, hogy Debrecen neolithkori földmívelő lakossága is Erdélyfelől kapta az edény festés tekhnikáját réz eszközeivel együtt. A Tóczó melletti, eddig névtelen két halomnak, Debrecen őskora kutatásánál véletlenül nekik jutott szereplésre való tekintet­ből, muzeumunk megfelelő nevet adott. Az északi halmot elneveztük László-halomnak, a délit Szántay-halomnak. Mindkét elnevezéssel a magyar archaeologia egy-egy érdemes munkásának emlékét kívántuk megtisztelni. Dr. László Ferencre és Dr. Szántay Aladárra gondol­tunk. Az előbbi a külföldi tudományos körök előtt is ösmertté és becsültté tette nevét az Olt melletti erősdi őstelep mintaszerű fel­tárásával ; ahonnan a festett keramikának tömérdek pompás pél­dányát hozta napfényre a sepsiszentgyörgyi ref. Mikó-kollégium tragikus végű tanára. Szántay Aladár, a magyar bírói karnak tekintélyes tagja, fiatal korában előszeretettel foglalkozott régészettel is. Ennek a kedvte­lésnek eredménye volt a mult század hetvenes éveiben egy szerény kis füzet, a legelső nyomtatott ösmertetés Debrecen környékének akkor még gyér számú őskori leleteiről. 5 Dr. Zoltai Lajos. Deutscher Auszug. Zwei neolithische Grabhügeln mit bemalter Keramik bei Debrecen. (Tócófluss.) Im Gebiete des Tócóflusses trifft man von der Neolith — bis Völkerwanderungszeit stets auf ständige Besiedelungen. Längs des ca 200 klm langen gewundenen Flusslaufes (von Böszörmény— Zelemérpuszta bis Nádudvar) erheben sich in grosser Zahl (unge­fähr 120) urzeitliche Grabhügeln, von denen Dr. Zoltai schon einige aufgedeckt hat. Leider waren jedoch fasst alle ausgeplündert. Im Herbste vorigen Jahres hat derselbe zwei Hügeln auf­3 Dr. Roska M. : Az ősrégészet kézikönyve. II. Az újabb kőkor 174. 1. 4 Roska id. m. 156—157. 1. 5 Debrecen környékén talált kő- és bronzkori maradványok. Irta Szántay Aladár. Nyomatott Debrecen sz. kir. város könyvnyomdájában 1871. 1 —16. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom