Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

D) A Tóczóvölgyi László- és Szántay-halmok megásása

51 teljesen elhordott Csősz-halomből gyűjtött sok festett cserepet, amelyek halála után a nyiregyházai Józsa-múzeumba kerültek de — tudomásom szerint — nem publikáltattak még.

2 A herpályi (Berettyóújfalu melletti) terramare őstelep alsó rétegeiben én is találtam talpcsöves edények festett töredékeit, csak kis mennyiségben. Most pedig imé, Debrecen város határán, ebben a tóczómelléki két sírhalomban vesszük észre kisugárzását annak a végső neolithkori és aeneolithkori kultúrának, amelynek egyik főjellemző sajátossága a festett keramika. A Tóczónál lelt edénytöredékek között vannak csupán vörös, de vannak vörös és fekete, szürke-barna és fehér színűek is. 11. ábra. Festett cserepek, kova és csont szerszám. Debrecen. Tócó völgye. Készítőik talán más szint is használtak; ez azonban ma már lekopás, avagy elváltozás miatt fel nem ösmerhető. Az alapszín majdnem mindig téglaveres, néha rózsaszín, avagy világos okkersárga. Az ornamentum legtöbbször feketével festett egyenes és görbe vonalakból álló sávozás, széles szalagokkal váltakoztatva. Előfordul a pont, a kör és a hálózás is. (L. 9., 10., 11. ábrákat.) Nem bizonyos, de sejthető, hogy spirális és meander motívumokat is alkalmaztak. Eddigi leleteink még nem elegendők ahhoz, hogy a Debrecen környékén is előfordult festett edénytöredékeket a Duna—Dniszter—

Dnieper—Balkán-kör festett keramikájának valamelyik csoport2 Múz. és Könyvt. Ért. 1917. 258. 1.