Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

C) A Zelemér-pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége

o A ZELEMÉR-PUSZTAI ŐSKORI ZSUGORÍTOTT TEMETKEZÉS FELTÁRÁSA ÉS JELENTŐSÉGE. JELENTÉSBEN ismertetett március 29-iki felsőjózsai ásatást nyomon követte a Tócó-forrás vidékén, az ú. n. De Pauli Zeleméren végzett régészeti kutatás, mely a szakkörök előtt egy minden tekintetben figyelemreméltó zsugorított temetkezés feltárására vezetett. A tudósok az őskor e sajátságos temetkezésének okairól ma is még különféle, egymástól eltérő nézeteket vallanak. Az alább ismertetett sír — bár még társtalanul áll és lelőhelye környékének további kutatásától függ az eredmény végleges leszögezése — annyira jellegzetes, hogy méltán remélhető, hogy e kérdés tisztázását, a tudományos vita eldőlését nagy mértékben fogja elősegíteni. Ez a körülmény teszi kívánatossá, hogy a zelemér-pusztai sírról külön rövid leírást adjunk és annak tanulságait e temetkezés okairól felállított nézetekkel egybevessük. * A városi múzeum igazgatóságát Csatári Szűcs Bertalan földbirtokos értesítette arról, hogy a Tócó-forrás vidékén, dr. Baltazár Dezső református püspök De Pauli Zeleméren fekvő birtokán a tavaszi szántáson őskori szürke színű települési foltok láthatók a szokásos cserép- és csonttörmelékekkel. A múzeum tisztviselő^ jiláixá!

;ls__28^n__tekintették meg a terepeTT"~mely a iDfêbreCërT^"" Hajdúböszörményi vasútvonal Szent-György megállójától északnyugatra, az ú. n. „Kun őrmester"-tanyánál kezdődik és a Tócó balpartján a meder felé lejtő hatalmas dombhátként húzódik. A váltakozó nagyságú, 2—10 m. átmérőjű kerek szürke foltok a