Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

C) A Zelemér-pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége

39 folyómederrel párhúzamosan négy sorban voltak szemlélhetők, ameddig a szántás tartott. Az egykor bővizű Tócó ma müvelés alatt álló terrasza mindkét parton jól kivehető még s érthetőleg a települési foltoknak a medertől számított első sora a balparti terrasz külső vonalán kívül esik. A felszántott területen, nemcsak a szürke foltok helyén, hanem azok között is nagy számmal összeszedett díszített cserepek (5. ábra 1., 2., 3., 4.), az eke által összetördelt dúrva, vastag falu edénymaradványok, dörzsölő-, őrlőkövek töredékei, csillámpala kavicsok, továbbá állati és emberi csontok egy nagyobb méretű és hűzamosabb ideig tartó őskori településre engedtek következtetni. Miután szemközt, a Tócó-meder jobb partján is hasonló települési foltok mutatkoztak és ugyanott ma is jól kivehetők még 5, ábra. Zeleinéri és Tóezóvölgyi edénytöredékek. egy őskori földvár hossznégyszöget alkotó sáncai: a múzeum vezetősége e helyen próbaásatás eszközlését határozta el, melynek elvégzésével dr. Baltazár Dezső református püspök szíves engedélyének megnyerése után e sorok íróját bízta meg. A kutatást március 30-án négy munkással kezdtem meg a települési foltok vallatásával. A felmért és térképezett hat szürke folton húzott kutató árok a harmadik, sokszor már a második ásónyomon eleven sárga földet mutatott. A pernye- és hamumaradvánnyal kevert felszíni rétegből a törmelék közül csupán két kis csupor került elő (8. ábra 1., 2.) és egy helyen 30 cm. mélyen az eke által teljesen összeforgatott emberi csontváz, mely körül a gondos átvizsgálás dacára semmi mellékletet nem találtam. A csontokból ítélve, ez a sír különben is újabb keletűnek látszott. Felhagyva a települési foltok további vallatásával, ez őskori