Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

A) Múzeumi jelentés - IV. Ásatások, kutatások

Arra a hírre, hogy a szepesi templomhelyet ássák. Zoltai szeptember 5-dikén kiment Szepespusztára, a Dobi János tanyaföldjén emelkedő szepesi templomdombhoz, ahol egy 4 méter hosszú, 1 méter széles alapfal-részletet vaiőban feltárva talált. A tanva jelenlévő bérlője azt a felvilágosítást adta, hogy a dombról néhány szekér földet hordtak be a tanya-udvar feltöltése végett; ekkor tiint elő az omladék-fal. A bérlőt és általa a föld tulajdonosát figyelmeztettük: — a templom fundamentomát a múzeum vezetőségének tudta nélkül ki ne szedjék. Juhász László felsőjózsai igazgató-tanító márc. 7-én személyesen adott hírt arról, hogy a falu DK-i sarkán kútásás közben két sírra akadtak, melyek leleteit a falubeli csendőrőrsön őrzik. Sőregi János segédőr márc. 8-án megtekintette a lelőhelyet és Solymos Zsigmond csendőrtiszthelyettestől a leleteket a városi múzeum részére átvette. Miután a kútásó Takács Sándor napszámos a sírokat teljesen felhányta és a csontokat a leletekkel együtt összekeverte, csak bemondás alapján lehetett feljegyezni a letetkörülményekre vonatkozó adatokat. A lelőhely Felsőjózsa déli felén, közvetlen a debreceni műúttól kiinduló határ-út balszélén, a műúttól mintegy 300 lépésnyire, Tóth István újosztású házhelyén van, tehát röviddel ezelőtt debreceni földön. Szerencsére a kútásást a csontok megtalálása után babonás félelemből tovább nem folytatták, hanem néhány méterrel odább újat kezdtek. Miután pedig a feldúlt két sír egyikének épen hagyott felét a későbbi ásatás feltárta, mellőzzük itt a szóbelileg közölt bizonytalan adatok közlését a sírok helyzetéről, annyival is inkább, mert az ásatási eredmények az elmondottakat nem igazolták. Ezúttal tehát csak a leleteket soroljuk fel. Mindkét, egymás mellett hanyatt fekvő csontváz nyakán egyegy hurkos kapcsolódású sima nyakgyürü volt, az egyik vékonyabb, a másik vastagabb bronzdrótból. Ez utóbbira négy kis bronzkarika, egy bronzcsövecske töredéke és egy bronzpléhből alkotott gömböcske fele volt ráfűzve. Valószínűleg ezen a nyakperecen csünghetett kis karika segítségével az a miniatűr bronzbalta. melyet a találó később az egyik fibula tűjére húzott fel és csak körülményes vallatásra árulta el eredeti helyét, lévén a fibulán nagyon tetszetős. Az épen maradt egyik nyarakperec átmérője 13 cm. (L. 1 ábrát.) Elbeszélés után a baloldali csontváz jobbkéz csuklóján egy és a balon két karperecet találtak, bronzból. Kettő közülök épen maradt, egyet darabokra törtek, miután aranynak gyanították. Átmérőjük 50—55 Egy karperec végei felé keskenyedő hegyben, kettő kiszélesedve, bunkósan végződik. Mindegyik nyitott; testük sima bronzdrót. További leletek, melyeket a már felszínre hányt törmelékek 608 A szepespusztai templomromok. A felsőjózsai és zeleméri ásatás.