Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1926. évi működéséről és állapotáról (1927)
C) A debreceni-látóképi bronz-kincs
35 aggatva, a mellen, háton voltak viselhetők, ha csakugyan hivalkodás kielégítésére használták. — Egymáshoz közeledő vagy egymás felibe hajló végeik pedig részint vékonyodva hegyesek, részint tompák ; keresztmetszetük többnyire kerek, ritkán szögletes. Díszítés egyiken sincs. Aligha gondolhatunk arra, hogy a bronzkori társadalom értékmérőjének, pénzegységének szerepét töltötték be. Mert amiként nagyságuk különböző, úgy a súlyok sem egyforma. Tizenhét ép példányt mértein meg : a legkönnvebb 50, a legsúlyosabb 112 gr. ; vannak 50, 60, 61, 63, 65, 68, 70, 73, 75, 82, 89, 91 és 105 grammosok. Alig akad köztük kettő ugyanazon súllyal. De a nyers fémanyag könnyebb szállítliatására igen alkalmas forma volt a karika. 4 Ezért használhatták e karikákat a cserekereskedés lebonyolításánál is. Valószínűleg zárt volt egy többfelé tört, hiányos 7 cm. átmérőjű karika, amelynek keresztmetszete ovális. Karikagyűrűk is kerültek elő. Simafelületű keskeny lemezből vagy négyélü huzalból készültek. Átmérőjük 27—25 mm. lévén, holmi női vékony ujjakon nem viselhették. A bronzkori hasonló apró pénzeket ,,gyűrűpénz"-nek is nevezik. 5 Vannak azután pléhlemezből való gömbszelet idomú kis fülesgombok. Átmérőjük 16-—20 mm. Feltűnőbb ezeknél egy 56 mm. átmérőjű korong, alsó lapján erős füllel; felső lapján körkörös hornyolat, közepéből kiemelkedő csonka kúppal ; szélein kifelé fordult félköröcskék szegélyezik. Díszül ruhára varrva viselték. A füles korongot a bronzkor harmadik szakaszában önthették ; de a szélein látható díszítés motívumait már előzőleg is alkalmazták. 6 A németországi régibb bronzkorban is(Kr. e. 1800—1400 évvel) meg volt már ; 7 míg Magyarországon különösen kedvelt díszítő elem. 8 Vannak ismét vékony lemezből karcsú kúpidomú csövecskék; kihetőleg az öltözet bojtos-rojtos cifrája csüngött belőlük. Másutt is leltek hasonló tárgyakat. 9 Ruha-, esetleg lószerszámdíszül szolgálhatott egy kétszarvú nagyobb csorba csüngő. Hampel Mezőberényből és a beregmegyei Tőkésről mutat be hasonló tárgyakat, de egyszerűbbeket. 1 0 Ezek a formák Reinecke szerint már a bronzkor első periódusában kezdenek meghonosodni, a másodikban pedig tovább fejlődnek. 1 1 Ennek a továbbfejlődésnek példája a látóképi csüngő. 4 Hampel. Magyarorsz. bronzkor. III. k. 125, 1. 5 Árch. Ért. XIX. 323. III. T. 18. 0 U. o. 244. 1. VI. T. 1. c. 7 Dr. P. Goessler. Der. Urmensch in Mitteleuropa. T. XXV. 7. 8 Arch. Ert. XL. 76. 1. 9 Hampel : id. m. I. k. LIV. 10., III. k. CCXIII. 18—25.. CCXXXVIII. 6—7. 1 0 U. o. II. k. CXXXIII. 6. és III. k. CXCIX. 3. 1 1 Arch. Ért. XIX. 242. IV., T. és 246. VIII. T.
