Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1926. évi működéséről és állapotáról (1927)
C) A debreceni-látóképi bronz-kincs
36 Bizonytalan néhány vastag, hajlított hengerded huzaltöredék eredeti rendeltetése. Felületük részint sima, részint csavaros ; vastagságuk 6—7 mm. A bronzhuzalnak megcsavarásához a bronzkorszaki kulturának II. periódusában már értettek. Főként gombostükön, fibulákon gyakori. De a mi vastag huzaljaink valami nagyobb tárgy részei lehettek. Talán bográcstartó fülek töredékei. Nem tudjuk mire való volt egy 62 cm. hosszú, 4 cm. széles sima bronzlemez, amellyel állítólag körül volt csavarva a fazékba dugott többi bronztárgy. A bronzkori gombostű nem olyan kicsi, mint a mostani. A legrövidebb is 8—10 cm. Múzeumunkban akkorák vannak, hogy a néhány évvel ezelőtt divatos óriási kalaptűk eltörpülnek mellettük. Akkorák, mint a szalonnasütő nyárs. Leletünkben két ép és egy hegynélküli gombostű van. Előbbiek hossza 13—15 cm., fejők gömb, összetett kúp és tölcsér idomú ; nyakuk rovátkolt. Az ilyen tűk a bronzkor III. periódusában otthonosak. 1 2 Legérdekesebb, legjellemzőbb, mert biztos korhatározó darabjai a leletnek a fibulák, vagyis a kapcsoló tűk. Kettő egyforma és ép ; a harmadik csonka, csak középső, ú. n. háti része van meg. Az ép példányok egyszerűbb elődje is csak a III-ik fejlődési szakaszban lép fel. 1 3 De a mi fibuláink háta már négyszer 8-as idomot mutat ; tövén nagyobb korongos tekerccsé alakul. Tüske-rugója az egyiknél négyszer, a másiknál háromszor csavarodik meg. Analógiái Hampel művében. 14 A sziléziai Lausitzból is ösmerünk hasonlóan nyolcasokból álló hátú fibulát, mindkét végén spirálissal. C. Schuchardt ezt a fibulát villanovai és hallstadti emlékek társaságában mutatja be. 1 5 Ez még nem cáfolja meg a látóképi fibulák régibb voltáról vallott nézetünket. Mert a Duna-Tiszaközi medencének igen erős aktív szerepe volt a szilésiai bronzkulturára. 1 3 A harmadik fibula háti részének nyolcas figuráit közbüleső levélidomú széles lap helyettesíti, amelyre poncolt díszítést vertek. Tüske-rugója ötször csavarodik. Tüskéje és spiralis befejezése hiányzik. De analógiák segítségével alakja rajzban jól rekonstruálható. 1 7 Reinecke az ilyen szerkezetű kapcsolótűt a bronzkor utolsó szakaszának első feléből származtatja, amikor a hallstatti kultura napja már felkelőben van. 1 8 12 Arch. Ért. XIX. 249. IX. T. 8. 1 3 U. o. 249. 1. IX. T. 5. 1 4 Hampel id. m. I. k. XLI. T. 1—2—3. 1 5 Cari Schuchhardt : Alt-Európa. T. XXXVII. 3. 1 6 Arch. Ért. XL. 82. 1. Dr. Tompa F. cikke. 1 7 V. ö. Hampel id. m. I. k. XXXIX. T. 2., 3. Vagy Br. Miske : Velem Sz, Vidi őstelep. XXXIX. T. 14. a), b), c). Arch, Ért. XIX. 323. 1. III. T. 24.
