Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1926. évi működéséről és állapotáról (1927)

A) Múzeumi jelentés - VI. A múzeumőrök irodalmi munkássága

24 múzeumigazgató korábbi debreceni gyűjtéséből származó vételek : karikásostor, herevágókés, 3 db. mézeskalács-forma, 5 db. karneol-gomb, paprikatartó szaruból ; csörgő fából, fakulacs, 2 db. késhüvely, 6 db. bőrzacskó, bőrerszény, oltár üvegbe rakva, olajmécses, 3 db. tűzikutya, kásakavaró, 2 db. hernyózó vas, 3 db. zabla, 5 db. kengyelvas, 2 db. csat, lópatkó, 3 db. jégpatkó, csiholó, 3 db. ökörpatkó, rézgyertyatartó, csizmasarok fényesítő szerszám, macskafejű pásztorbot, 4 db. mázas csupor (lelet a Tiszapalota udvaráról) ; figurás díszítésű faragott skatulya (pásztor művészet), (L. VI. táblát.) 20 db. szűrszabó szerszám ; favéka, négy méter hosszú, 80 cm. széles, tölgyfából vájt csónak Madarasról, 7 pár szűr-aszaly. VI. A múzeumőrök irodalmi munkássága. Tanulmányutak. Nyilvános előadások. Zoltai Lajos múzeumőr, tb. múzeumigazgató (a gróf Tisza István tud. társaság rendes s még egy pár tudományos, irodalmi, művészeti társulás választmányi tagja) összeállította a Múzeum 1925. évi jelentését. A Debr. Képes Kalendáriumban illusztrálva ismertette az ondódi hunn-avar temetőben végzett ásatás eredményét. Jelentéktelen újságcikkeinél íontosabb az a rövidre fogott leírása, amelyet V. Gordon Childe angol archaeologus kívánságára a debreceni múzeum hajdúsámsoni két rendbeli bronz kincséről készített és amely a britt és ir anthropologiai királyi intézet ,,Man" című folyóiratában jelent meg, Mr. V. Gordon Childe érdekes megjegyzésével kísérve. A kitűnő angol régész ugyanis megerősíti Zoltainak azt a sejtését, hogy a volutás díszítésű pompás bronzkardból és 12 csákányból álló sámsoni első kincs a magyarországi bronzkor középső szakaszából származik ; a hat bronzedényből álló második lelet pedig korai haltstatti típusokhoz tartozik. — Egyébként Mr. G. Childe is minden ellenkező érvelés dacára mindkét sámsoni kincs alkotó darabjait magyar földön készülteknek tartja. A debreceni Tisza István Tudományegyetem bölcsészeti karának kérelmére a főméit, kormányzó úr 1926 június 27-én kelt magas elhatározásával megengedte, hogy az egyetem ,,a régészeti tudományoknak szánt új múzeum rövid időn belül remélhető megnyitása alkalmából" Zoltai Lajost honoris causa doktorrá avassa. Az egyetemi tanács a díszdoktori oklevelet 1926 december 16-án adta át ünnepélyes formák között Zoltainak „qui omnes rerum ad históriám urbis regionisque nostrae pertinentium fontes curiositate minutissima perscrutatus, temporum antiquorum reliquias sepultas diei ad lucem reddidit