Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1926. évi működéséről és állapotáról (1927)

A) Múzeumi jelentés - VI. A múzeumőrök irodalmi munkássága

25 egregieque disposuit et de monumentis . repertis optime disse ruit". Dr. Ecsedi István tanítóképzőintézeti rendes tanár, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem magántanára, tb. múzeumőr, Debrecen sz. kir. város közművelődési könyvtárának igazgatója, a Tisza István Tudományos Társaság rendes, a M. Adria Egyesület, a M. Földrajzi és a M. Néprajzi Társaságok választmányi tagja stb. stb. két irányban folytatta kutatásait. Folklorisztikai gyűjtést végzett a Hortobágyon és a környékező falvakban ; a földmívelés régi eszközeit és mesterszavait gyűjtögette Debrecenben, a Kunságon és Hajdúságon. Távoli tanulmányokat tett augusztus és szeptember hónapban Bulgáriában, európai Törökországban és Kis-Ázsia nyugati partjain ; itt főleg az ősi pásztorkodásra és földmívelésre irányította figyelmét. Ezen utazását Debrecen városa anyagilag támogatta. Bőséges tapasztalatokkal és azzal a szándékkal tért vissza balkáni útjáról, hogy azt legközelebb megismétli. Az év folyamán több nyilvános előadást tartott : a Gazdakörben Debrecen történetéről ; a debreceni Munkás-Otthonban az ember származásáról és a sarki utazásokról, tekintettel Amundsen útjára ; az egyetemen a „Nagy Magyar Alföld földrajza és néprajza" címen sorozatos előadást. Továbbá II. Rákóczi Ferenc emlékünnepén a kollégium dísztermében „II. Rákóczi Ferenc és Debrecen" címen ; Hajdúböszörményben a pásztor és betyár nótákat mutatta be, dallal kísérve. A népszerű főiskolán törökországi élményeiről tartott előadást, vetített képekkel. A „Magyarság"-ban és a helyi lapokban földrajzi és néprajzi tárcákat írott. A „Népélet"-ben a „A kis vízi halászat" c., a Debreceni Képes Kalendáriumban „A hortobágyi szilaj pásztorkodás" c. szakdolgozatai jelentek meg, több kisebb szakcikkén kívül. Önálló könyve is jelent meg ,,A szülőföld ismertetése, a Debrecen város leírása", tanítóképezdészek és tanítók számára írott tankönyv. Sőregi János múzeumi segédőr az elmúlt év hét első hónapját még Bécsben töltötte, mint a Collegium Hungaricumnak az 1925—26. iskolai évben is rendes tagja. Archaeologiai tanulmányait részben dr. Menghin Oszvald egyet, tanár előadásainak hallgatása, részben a Naturhistorisches Hofmuseum arch, osztálya szakkönyvtárának és gyűjteményeinek használata folytán gyarapította dr. Bayer J. igazgató támogatásával. Emellett az egyetemen művészettörténeti, Bécs előkelő múzeumaiban pedig múzeologiai tanulmányokat végzett. Legtöbb súlyt helyezte azonban még az előző évben megkezdett nagyobb munkájára, melynek tárgya a magyarországi rómaikori barbár népek, különösen a szarmata-jazygok archaeológiája és amely dolgozatnak bevezető része egyúttal doktori dissertációja is lesz. Tanulmányából kifolyólag a mii, vallás és közoktatásügyi