Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1921. évi állapotáról (1922)

• — £ r Al. Az Úrnak 1921-dik, múzeumunk fennállásának tizenhatodik esztendejére visszatekintve, nyugodt lelkiismerettel idézhetjük debreczeni régi tudós orvos Szentgyörgyi József által az esztendő utolsó napjára szerzett éneket: „Boldog, kinek nem kell szánni Elvesztett idejét s bánni Megbecsülhetetlen óráit ... ki az időt megbecsülte. . Elmondhatjuk, hogy tőlünk telhető erővel, szünet nélkül és odaadóan igyekeztünk becsületesen sáfárkodni a reánk bízott talentumokkal, mindig szem előtt tartván múzeumunknak azt a feladatát, hogy míg egyfelől gyűjtenie kell Debreczen és környéke múltjának és népéletének emléktárgyait, másfelől, mint műveltségterjesztésére alkalmas intézménynek minél sűrűbb érintkezésben kell állania a közönséggel. Sem magunkat, sem a világot nem akarjuk azzal ámítani, hogy annyi buzgalom és jóakarat mellett is a feladatok teljesítése körül nem voltak fogyatkozásaink; de ha rámutatunk a múlt év folyamán is elért kielégítő eredményre, a múzeális anyag tekintélyes gyarapodására, a közönségnek múzeumunk iránt úgy ajándékozásai által, mint sűrű látogatásai által kifejezett élénk érdeklődésére: nem-látszhatik alapnélkül valónak, avagy túlzottnak állami felettes hatóságunk, a Múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelősége nem rég hallott ama kijelentése, hogy „kevés vidéki múzeumunk és könyvtárunk tölti be oly eredményesen kulturális hivatását, mint első sorban vezetői buzgósága és rátermettsége folytán a debreczeni városi múzeum és könyvtár". • * » * * A múlt esztendő eseményeinek felsorolását kegyeletes érzésből fakadó bús visszaemlékezéssel kezdjük. A halál június 18-án kiragadta közülünk a múzeumi és könyvtári felügyelő-bizottság egyik buzgó és érdemes tagját Sárváry Lőrinc urat. Elhunyta érzékeny