Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1921. évi állapotáról (1922)

veszteség. A város tradícióihoz ragaszkodó hűségből táplálkozó ügyszeretete, széles, látókörű műveltsége, csiszolt müérzéke kezdettől fogva igen hasznos tagjává tették őt e bizottságnak. Üresen maradott helyét az 1922 január 31-én tartott városi közgyűlés városunk nagy jóltevőjével Déri Frigyessel töltötte be. Annál a szoros kapcsolatnál fogva, melybe Debreezen város múzeuma kerül a debreczeni Déri-múzeummal, ez utóbbinak kialakulása és letelepedése igen nagy fontossággal bir saját múzeumunk további fejlődésére, egész jövőjére, sőt a közművelődési könyvtárra is. Még a múlt év folyamán komoly tárgyalások kezdődtek a közös igazgatás alá hozandó három művelődési intézménynek hajlékot adó kulturház telkeinek megszerzése érdekében. A tulajdonos kollégium és a debreczeni ref. egyház törvényszerű formák között határozatokat hoztak arról, hogy a Déri úr által kiszemelt egyháztéri négy telket 2.859,000 koronáért a Déri-múzeum és közművelődési ház céljaira örökösen eladják. E határozatok meghozataláig azonban több mint egy félév telt el s időközben abban az irányban is történtek kísérletek, hogy Déri urat az Egyháztéren való építkezés szándékától eltérítsék. Egyfelől az egyetemi tanárok köréből fordultak hozzá emlékirattal, amely a Nagyerdőn, az egyetem szomszédságában való építkezés előnyeiről igyekezett őt meggyőzni. Más oldalról az egyháztéri telkeken lakó családok az oda tervezett építkezés következtében őket fenyegető hajléktalanság rémképét idézték fel. Midőn Déri úr május hó elején Czakó Elemér min. tanácsossal és dr. Tihamér Lajos min. fogalmazóval együtt néhány napot Debreczenben töltött, tanácsbéli urak, múzeumi bizottsági tagok és egyetemi tanárok értekezletén meghallgathatta az egymással viaskodó nézeteket; a Nagyerdőn való építkezés híveinek felfogását, úgy azokét is, akik a közművelődési házat a város belsejében tartják a legcélszerűbben elhelyezhetőnek. — Déri úr harmadnap múlva a Nagyerdőt és az egyházteret mellőzvén, olyan belső telkeket szemelt ki, amelyekkel a város közönsége, mint tulajdonos, szabadon rendelkezhetik. Ezek az együtt egy katasztrális holdat tévő Degenfeld-téri 5., 6. és Csapó-utcai 15. sz. telkek, az ú. n. város istállója. Déri és Czakó urak múzeum, előadó terem, könyvtár és iparművészeti iskola számára igen alkalmatosnak találták ezt a helyet, előtte a Degenfeld-térrel, amelyet parkírozva, árkáddal és szobros szökőkúttal díszítve, kellemes, intim környezetté lehet átalakítani.— A városhoz csak az évvége felé érkezett a Degenfeld-téri telkek átengedését kérő megkeresés. És íme nem egészen^at hét alatt — szeretjük hinni — véglegesen, eldőlt az a másfél évtized óta vajúdó fontos kérdés : hol épüljön a közművelődési ház? — A törvényhatósági bizottság