Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1918-1920. évi állapotáról (1921)

II. A múzeum XV. évi jelentése 1919-ről

It és réf. presbitérium előtt, a Dobozi-temető homokhordóhellyé vált részein porladó Szombathy István főbíró, Vörösmarthy Zsuzsánna kegyes alapítók és Komáromi Gs. György prédikátor sírjainak mi­előbbi felbontása és áthelyezése érdekében. Hasonlóképen intéz­kedtünk, hogy a lebontásra váró Salétrom laktanya empire ízlésű ablakrostélyait a múzeum számára megmentsük. Az esztendő utolsó hónapjai szak- és kézi könyvtárunk anya­yának rendezésével teltek el. A szokatlan papirinség a több ezerre menő apró nyomtatványok cédulázását úgyszólván lehetetlenné teszi. A múzeumi tisztviselők irodalmi munkássága : Dr. Ecsedi Ist­ván felelős szerkesztése mellett indult meg 1919 elején a hajdu­megyei földmíves népszövetség hetilapjaként a ,,Hajduföld", de 13-ik számával belefulladt a vörösuralom- árjába. Majd jún. 1-én mint ugyancsak a kisgazdák érdekeit védő politikai napilap fel­támadt s két hónapig megint Ecsedi szerkesztette. Nagy József rö­vid katalógust állított össze képtárunkról és azt pár ezer példány­ban kinyomatta. Zoltai Lajos szerkeszti a Debreczeni Képes Ka­lendáriumot és ennek 1920. évi XX. évfolyamába hosszabb érte­kezést írott a debreczeni temetők, különösen a fejfák művészetéről. A múzeum gyarapítására, kezelésére 1919-ben a városi mú­zeumi alapból mindössze 1720 koronát, múzeumi államsegély­alapból pedig tisztán gyarapításra 1020 koronát fordítottunk. Kelt Debreczenben, 1920 március 27-én. Löfkovits Arthur, Nagy József, múzeumigazgató. tb. múzeumőr, képtár vezetője. Dr. Ecsedi István, tb. múzeumőr, a néprajzitár vezetője. Zoltai Lajos, múzeumőr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom