Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1916.és 1917 évi állapotáról (1918)

I. Jelentés Debreczen. szab. kir. város Múzeuma 1916. évi működéséről és állapotáról

múzeumigazgatóhoz, Zoltai Lajos és dr. Ecsedi István múzeumőrökhöz. Domahidy Elemér főispán ugyanakkor Zoltai Lajos múzeumőrt tiszteletbeli múzeumigazgatóvá nevezte ki. A múzeum rendezése, a vízvezetéki, csatornázási és belső kisebb átalakítás költségein kívül, amiket a fenntartó városi hatóság viselt, az 1915., 1916. és 1917. évi elszámolások szerint összesen 6660-40 K ba került. Ehez a Főfelügyelőség 4887'11 K„ a város 1425-85 K, a Csokonai-kör 347-48 K-val járult. Múzeumunk újra megnyitása mellett nem kevésbé örvendetes, jövendőbeli kihatásában még fontosabb jelentőségű mozzanat az állami rendes segély fölemelése 6000 koronára. A rendes segélynek majdnem háromszoros emelkedése a vidéki múzeumi és könyvtári ügy újjászervezésével áll szorcs kapcsolatban és azt jelenti, hogy a főfelügyelőség Debreczenben,. mint egyetemi városban, nagy országrész kulturális gácpontjában teljes múzeummá szándékozik fejleszteni a városi múzeumot; természetesen a tulajdonos város megfelelő anyagi támogatása mellett. Részint a rendezés következtében megváltozott körülmények, részint a még élő 48-as öreg honvédek teljes elgyongülése miatt a múzeum helyiségeiben való felügyeletről olyképen gondoskod Lünk, hogy a református tanítóképző-intézet igazgatósága hozzájárulása után az intézet helybeli származású 12 növendékét bíztuk meg a termekben való vigyázással. A nyitvatartás idejét is megváltoztattuk. Vasárnap délelőtt és szombat délután helyett a látogatások rendes idejéül a vasárnap délelőtti és délutáni órákat jelöltük ki. A teremfelügyelő diákok számára négy ösztöndíj kitűzésével múzeumunk kiállított anyagáról ismertető előadás-sorozat rendezését terveztük. Ez a tanfolyam azonban, különbőzé* gátló körülmények miatt épen úgy elmaradt, mint az illusztrált múzeumi kalauz, amelynek kinyomatását szintén elhatároztukA múzeumi bizottság tagjai sorában változás nem történt. Tagjai közül dr. Szabó Márton tanár és dr. ifj. Szilágyi Imre ügyvéd hadba vonultak. Dr. Ecsedi István tb. múzeumőrt május 3-ra ismét behívták ; főhadnagyi ranggal az erdélyi fronton vitézkedett. Tóth István II. szolgánk márciustól fogva népfelkelői szolgálatot teljesített. A múzeumunk fegyverviselésre nem való alkalmazottai tőlük telhetőleg végezték mindazt, amit a múzeum adminisztrációja, a gyűjtemény tárak kezelése és tovább fejlesztése kötelességükké tett. Rendszeres ásatásokról szó sem lehetett. Holott Sesztina Jenő bizottsági tag felajánlotta, hogy az ásatások során előkerülő valamelyik gazdagabban felszerelt ős-, vagy honfoglaláskori csontvázas sír teljes kiemelésének és a múzeumba szállításának költségeit viselni fogja. Kénytelenek voltunk csupán