Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1916.és 1917 évi állapotáról (1918)

I. Jelentés Debreczen. szab. kir. város Múzeuma 1916. évi működéséről és állapotáról

5 si ieltünt lelőhelyek megfigyelésére szorítkozni. A nyúlási gyakorlótéren népvándorláskori csontváz néhány szerény melléklete, a parlaghi lövőtéren La Tène korbeli urnák, külső Ohaton őskori telep és égetett temetkezés emlékei kerültek elő. Amazokat a 3. honvédpótzászlóalj parancsnokságától, emezeket, egyelőre csak rész szerint, Csanak Jenő úrtól ajándékul megkaptuk. A hortobágyi halastavaknál elhordott alacsony Ludashalom közepét orosz foglyokkal megástuk s ott reménységünknek megfelelőleg zsugorított csontvázat leltünk, mellette kevés veres festékkel. Az ilyen temetkezést az archaeologusok neolithkorból valónak tartják. A Dobozi-temetőben Pataki K. István debreczeni lelkész •(+ 1711) koporsóalakú, címeres sírköve véletlenül a homok alól felszínre kerülvén, tanácsi utasításra, úgy ezt, mint Komáromi Cs. György 1678-beli síremlékét tetemes költséggel a múzeum udvarára beszállíttattuk. Szélesebb körű kutatásra nem vállalkozhattunk. Csak Patay sírköve környékén tártunk fel néhány sírt. A két sírkő és a leletek rajzait egyidejűleg közöljük.

1 A városi tanácsnál javasoltuk, hogy a város birtokában lévő gut hi templom-romnak, mely a környéken a maga nemében egyetlen árpádkori emlék, a fenntartandó építészeti műemlékek közé való felvétele iránt tegyen felterjesztést.

2 Dr. Csűrös F. közművelődésügyi tanácsnok tovább buzgólkodott a közművelődési könyvtár felállítása érdekében. Múzeumőrünk oklevelek és egyéb forrásművek alapján megszerkesztette és megrajzolta Debreczen város és környékének történelmi térképeit. E térképsorozat hat darabból áll, sa XIII. századtól a XVIII. század második feléig kialakult különböző földrajzi és birtokállapotokat tünteti elő, különösebb tekintettel Debreczen város határának kialakulására. Magánlevéltári kutatásai alapján pedig megírta továbbá múzeumőrünk „Debreczen város határa kialakulásának és birtokai megszerzésének" vázlatos történetét. Múzeumunk ajándékok és vételek által kielégítő módon gyarapodott. A városi tanács a magánlevéltárból ismét átengedett néhány ereklyét. Köztük van IV. Mehmed szultánnak két darab eredeti kézjegyes védlevele ; a debreczeni régi külsővásártér helyszínrajza és a polgári lovas őrsereg lobogója, a francia háborúk idejéből. A debreczeni megszűnt honvéd egylet irattára (töredékesen) és a 68. honvédzászlóalj tépett lobogója a még élő néhány agg hős kegyeletes érzéséből illő helyére, múzeumunkba került. Dr. Kardos Samu ügyvéd a szabadságharcra vonatkozó 60 drb nyomtatványt, 2 drb kéziratot, özv. 1 Bővebb leírása a Debr. Prot. Lap 1916. 29., 30. és a Debr. Közlöny 1916. évf. 25. számában. 2 A templom leírása és fényképe múzeumunk 1913. évi jelentésében.