Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)
Függelék - Néprajzi tanulmányok a Hortobágyon
42 épült. Egyik feltevéssel sem ellenkeznek az 1341. évi határjárás oklevelének azon sorai, amelyekben Ohati Miklósék kötelezik magukat, hogyha Ohati Kolost az Arkustelken kapott föld birtoklásában a szomszédok háborgatnák, akkor ,,de propriis eorum portionibus a parte monasterii Beate Virginis de eadem Whath cum illese erga ipsos permanentibus (a B. Szűz ohati monostora felől reájok vissza maradó részekből) tartoznak Kolost kárpótolni. Ezúttal több mondanivalóm nincs. 1914 február havában Zoltai Lajos. Néprajzi tanulmányok a Hortobágyon. Az 1913. évben néprajzi megfigyeléseimet és gyűjtéseimet egyfelől mint Debreczen sz. kir. város múzeumának őre, másfelől mint az Alföldkutató Bizottság munkatársa végeztem a Hortobágy-pusztán. Serény munkára bátorított magyar népem múltja iránt való lángoló lelkesedésem mellett ama körülménv is, hogy az intenzívebb termelés érdekében megindult áramlat végpusztulással fenyegeti hazai pásztor életünket. Kutatásaim sikeréről biztosított a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatója dr. Semayer Yilibald úr és dr. Györffy István tisztelt barátom támogatása, amidőn nemcsak jóakaratú tanácsokkal láttak el bőven, hanem kellő mennyiségű fényképező lemezt is bocsátottak rendelkezésemre, továbbá tisztelt barátom és buzgó tiszttársam Zoltai Lajos, aki ismét archeológiai és becses levéltári kutatásait bocsátotta rendelkezésemre az egyes felmerülő kérdések könnyebb tanulmányozásához. Működésem főleg két irányban haladt. Gyűjteni, illetve megmenteni azt, amit lehet, megfigyelni, ami jellegzetes s mindezek alapján megkísérlem, párhuzamot vonni a többi hazai és külföldi nomád pásztor népek életmódja, szokásai között az eddigi kutatások alapján. 1 Alföldünk földrajzi fekvésénél fogva abba a pusztai zónába tartozik, amely az északi szélesség 26—50° alá esik és az Alpoktól a Csendes Óceánig terjed. E zóna földje, felszíne, klímája, továbbá növény- és állat-földrajzi tényezői átlagos becsléssel megegyeznek és e nagy általánosságnak egy kis, térben differenciált része a Hortobágy-puszta és élete. 1 Hazai feldolgozások közül : Herman O. : A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest. 1906. — Madarassy L. : Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztságon. Budapest. 1911. — A külföldi rokonnépek pásztorkodását illetőleg : Yámbéry Á. : A magyarok eredete. Budapest. 1882.
