Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)
Függelék - Néprajzi tanulmányok a Hortobágyon
43 A Hortobágy vidéke teknő alakú, felső diluviális folyóvizek által több ízben letarolt síkság, mely Tiszadobnál kezdődik, keletről diluviális lösz plató, nyugatról a Tisza parti diniéitől kísérve, délen a Sárrétben végződik. A föld arculata, a talaj minősége szoros viszonyban van a tenyészettel ; ez és az éghajlat szigorúan rányomja bélyegét az emberre és annak életmódjára. Húzzunk csak egy vonalat Debreczentől Balmazújvároson át a Tiszáig s e régészeti és oklevéltári adatokkal vessük össze a mai állapotokat, feltevésünk beigazolást nyer. Maga Debreczen város egészében egy nyíri pusztai folyó kiterülő íossilis medrén épült s a város nyugati szélén folydogáló Tócópataknál megszűnik a homok. A Tisza által szállított homokból az uralkodó szél a Hortobágy nyugati határán északnyugat-délkeleti irányú homokbuckákat rakott le, amelyeken eleitől fogva halászok éltek. Erre rendelte őket a közeli folyóvíz. Igaz, hogy e népek nem váltak kasztszerűleg el egymástól, hanem egymással összeköttetésben éltek. A tiszaháti halász gyakran felcseréli hányatott vízi életét a nyugalmasabb pásztor-élettel, ámde atyái ős foglalkozásáról nem tud lemondani egyhamar, úgy hogy a csikós kunyhójában ott találjuk a hálót, hogy megragadván a természet nyújtotta alkalmat, hálójukat meghúzzák a szíkfokban vagy a laposban. A Hortobágy medencéjében lakó népek állattenyésztéssel foglalkoztak minden időben. Az első községekkel, ha megszűnt is a vándor nomádélet, de a félnomád szilaj pásztorkodás továbbra is fennmaradt. E pásztor nép pedig teljes mértékben rá van szorulva a tőle keleten a lösz-platón lakó földmíves szomszédjára és viszont. A pásztor őrzi és neveli a földmíves jószágát, a földmíves pedig eltartja a pásztort. A pásztor maga is, ha meggazdagszik, szívesen lesz paraszttá s ezt valami előhaladásnak tekinti, mert sohasem vedlik vissza. Pásztorok építkezése. Fizikai földrajzi tényezők és a foglalkozási ágak határoznak az ember életmódja felett ; megszabják még a lakása anyagát és alakját is. 1 Ha érdekli a szemlélőt a városok építkezése, mely jellemző az anyag, gazdasági forrás és ízlésre, úgy még inkább A török faj. Budapest. 1885. — Yámbéry Á. : A magyarok keletkezése és gyarapodása. Budapest. 1895. — Almásy Gy. : Vándor útain Ázsia szívében. Budapest. 1903. — Zichy Jenő gróf kaukázusi és középazsiai utazása. Budapest. 1897. I. — Prinz Gy. : Utazásaim BelsőÁzsiában. Budapest — és a nagyszámmal megjelent kisebb értekezések. 1 Hassert : Aufgaben der Städte künde. Petterm. .Mitt. 1910. 290 — 293. 1.
