Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)
Függelék - Hol feküdt az ohati apátság?
39 lett. 1 Az Árpádkorban, nevéből következtetve, templomos falu volt ; ámbár az 1333 —37-beli pápai tizedjegyzékben már nem fordul elő.Én az 134l-ben Árkustelekre nézve kötött osztályos egyezség határjárására támaszkodva, 2 az Ásott halommal egynek vett Mélyföldes halom közelében keresem az ohati határnak az Árkus vizén átkelését. A derzsi föld mellett menve talált Szék vagy Székes (Szikes) nevű helyre utal a ma is meglévő Sóshalom és Sósszékes nevű föld, melyet a magánlevéltár 8. sz. térképén is megtalálunk. A Kócs és Egyek felőli határ nem vitás. Az 1336-beli határjárásban erről az oldalról felemlített helyneveket illetőleg egyszerűen utalok a mellékelt térkép magyarázó szövegére. Az ekként megfejtett 1336-beli határjárás igazolja, hogy a csegei Nagymajor által elfoglalt magaslat legfeljebb egyik természetes határjele volt Patahalma néven Ohatnak Csege felől, de egész terjedelmében nem tartozott Ohathoz és semmiesetre sem állott rajta a monostor. Ha ott fekszik a monostor, mely még 1336-ban megvan, akkor a határjáróknak épen útjába esik és azt is fölemlítik, mint igen nevezetes határjelzőt. V. Facta, saxa, scripta loquuntur ! így kiált fel Végh. Azt hiszem pedig, hogy meggyőzően mutattam ki, hogy az okiratok ellene bizonyítanak. De a kövekből is gyönge fegyvert faragott. Az ő véleményével szemben én a csegei Nagymajor kastélyát és öreg magtárát nem tarthatom középkori építménynek. Sőt azokban talán egy darab kő, egy tégla sincs az ohati monostorból való. Addig, amíg magam szemével nem láttam e két épületet, nem mondhattam ezt ilyen határozottan, csak sejtettem, hogy Végh úr tévesen állíthatja a kastély alsó részeit árpádkori monostor maradványainak, a magtárt pedig apátsági templomnak. Én lehetetlennek tartottam eddig is, hogy a török dúlások után ilyen nyílt, szabad prédálásnak kitett puszta helyen két árpádkori építmény ma is hasznavehető állapotban maradjon meg és elképzelhetetlennek, hogy ezekről a műemlékekről se 1 A Ratoldok és Sartiván-Vecsék 1299. évi csereszerződésében (Árpádk. Uj Okmt. V. 202. és Hazai Okmt. VIII. 414.) Derzsegyháza nem lordul elő Ohat tartozékai között. 1455-ben Bajoni István, aki részint örökség, részint vétel utján Ohat legnagyobb részének ura volt már, új királyi donatiot kapott Derzsegyháza praediumra, melyről azt állította, hogy annak ő és elődei régtől fogva birtokában voltak. (Károlyi Okit. II. 306—307.) 2 Ezen határjárásnál említett két Promontorium, melyek között Ohati Kolos szántóföldjeinek határa Derzsegyháza felől elvonult, vagy a Csipőhalom és a mellette álló kisebb halom, vagy pedig a kettős Bujár laponyag lehetett.
