Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Hol feküdt az ohati apátság?

40 Henszlmaim se Römer, se más archaeologusunk régen tudomást ne szerzett volna. Most pedig meggyőződtem az épület külső és belső szerkezetéből, alakjából, díszítéseiből, hogy mindegyik a XIX. század elején, legfeljebb a XVIII-iknak végén épült, pompakedvelő, gazdag főúr kedvetöltésére, annak a kornak ízlése szerint. A kastély, bármilyen ,,exotikus"-nak és különösnek találja is Végh a pince alakját, beosztását, Biedermayer felé hajló empire-stílust árul el. Talán az a körülmény, hogy valamelyik Vay báró, talán Miklós generális, vadászlaknak építtette, ahol hét vármegyére szóló agarászatokat rendezgetett, megmagyarázza a pince különösnek látszó szerkezetének okát is. Szavahihető forrásból értesültem, hogy a Vayaknak szakasztott ilyen másik vadászkastélyuk volt a csegei Kismajorban is. Ezt a kastélyt néhány évvel ezelőtt bontották el. Egyébiránt a pince téglái sem igazolják a kastély alsó részének árpádkori eredetét. A téglák méretei feltűnően különböznek a középkori templomok romjaiban található széles, vékony téglák méreteitől. A magtárról való nézetet kevésbbé szakértő is könnyen megcáfolhatja. Csodálkozom, hogy ezen aránylag alacsony,