Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)

Függelék - B) A hortobágyi pásztorkészségek

52 húzó szíjak vízszintes, úgy a tartó szíjak függőleges irányban működnek. E szíjak lábai sincsenek az erszényhez varrva, hanem lyukakon át hasival ahhoz hozzá kötve. Ez az egyenlően hajlított szíj jobbára egyszerű, legfeljebb fent hasival összefont s néha szögletes csonttal is fel van boglározva. Ezek alatt a két párhuzamos szabad száron az erszény záródását elősegítő és feltartó kis egyszerű bőr rózsa csúsztatható. Vas, réz karikán vagy nagy varga betűben hajlított dróton függ az erszény ; mellette a hasival vastagra font pillangóval bőven kirakott sallang lóg egy vaskarikán s e sallang hosszúdadon hajlított vaskarikáján függ a csiholó acél. Az ügyesebb pásztor az erszény kettős tartó szíját csak áthajlítja s a felső karikán valamivel alább hasival átköti azért, hogy egyensúlyát veszítve ne imbolyogjík a karikán. A lehajló kettős szár végét hasival befonja, közbe-közbe pillangót köt és egy már jó eleve befoglalt vaskarikába hegyes vagy vágott végű acélt foglal. Az erszényeknek számos munkásabbnál munkásabb fajtája kerül elő az egyszerű ember féltve őrzött ereklyéi közül. Az ügyesebb pásztor már kerek feneket is készít az erszímíek. Alját kereken ócska csizmaszárbőrhöz foglalja. E kör közepén egy ^ kerek, bádog lemezbe foglalt színes üveget tesz, sőt ezenkívül őrben vagy szabályos csillagalakban parányi kékes vagy szürke gyöngyöket fűz egy vékony fonalra, kerületét pedig szironnyal mintázza. Hasonló díszítést alkalmaz az erszin oldalán is szimmetrálisan különféle színű üveg lapokat válogatván össze, dicséretre méltó ízléssel. Az így feldíszített erszíneket iükörös erszín^ nek nevezik. Az erszínbe rakta a pásztor tűzszerszámát, a kovát, melyet a Hortobágy folyó partján, à nagy halmok közelében talált, amellyel az ősember rakott tüzet vagy indult vadászatra, vagy egy-eg^dejty^y^óz'/^asó-ból maga élezett ki magának kovát dnhe . ' . w hosszú tortura után jutott az erszínbe, ^ ^ de kimunkálása/jó részét már a háziasszony végezte el. ^ A taplót aé oláhok hozták Debreezenbe, vásárkor a nagytemplomnál á/ulták. Legfinomabbnak a diófa-taplót tartották, általában azpáibanbükkfa-taplót használtak. AJdebreczeni kertekben levő temérdek diófán is termett tapló, de ez nem érett meg, így /használhatatlan volt. A nyers taplót szőlővenyige hamujában rendesen egy hétig főzték, minél jobban kifőtt, F st^fY WW^r Wn&lß^