Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)

A Múzeum igazgatása

4 Arthur és a városból elköltözött dr. Jászai Rezső helyét. Utódaikul a törvényhatósági bizottság tagjai közül Uhlarik Béla máv. főfelügyelő, üzletvezetőt és Csurka István iparostanonciskolai igazgatót választván meg, kiket szintén a múzeumi bizottság ajánlott e nobile officiumra. A Múzeum közvetlen személyzetében is történt változás. A múzeum-igazgató által kifejtett okoknál fogva s a bizottság javaslatára a városi Tanács december 4-én tartott ülésében tiszteletbeli múzeumőrré választotta dr. Ecsedi István debreczeni lit, a kollégiumi tanítóképezdén helyettes tanárt, és a Múzeum szervezeti szabályzatában körvonalozott felelősség mellett megbízta a néprajzi tár kezelésével, fejlesztésével. Részére a városi múzeumi segélyből 400 korona tiszteletdíjat állapított meg. Ecsedi Istvánt, aki tisztét Múzeumunknál 1912. év elején foglalta el, erre nem csupán tanári oklevele minősíti, hanem az ethnographia, geologia, műveltségtörténelem és földrajz terén eddig is végzett kutatásai, s idevonatkozólag megjelent értekezései ajánlják igen melegen. Széki Ákos, aki az elmúlt évben irodai munkáknál volt segítségére a múzeumi őrnek, magán körülményeinél fogva november elején felmondott. A Múzeum igazgatása. A Múzeumi Bizottság a hatáskörébe tartozó ügyek intézése végett az elmúlt évben három ülést tartott, ú. m. : február 21-én, június 2-án és november 20-án. Az üléseken mindig dr. Könyves Tóth Mihály közművelődésügyi tanácsnok elnökölt. Februári ülésében tárgyalta a Bizottság az 1910. évi jelentést, ugyanezen évről járó állami segély elszámolását ; az 1911. évi munkarendet, költségvetést és újabb állami segély kérését. Évi jelentésünket, a Debreczen körül megásott halmok leírásával együtt, a városi tanács, miután azt a városi közgyűlésen is bemutatta, 500 példányban kinyomatni rendelte. A rendelkezésünkre bocsátott, néhány képpel is díszített példányokat a törvényhatósági bizottság tagjai, helybeli és más rokon célú intézetek, érdeklődők és szakértők között a szokott módon szétosztottuk. A Főfelügyelőség 281. sz. leiratával ezen jelentést,,teljes megelégedéssel és elismeréssel vette ugyan tudo-