Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1910. évi állapotáról (1911)
Jelentések halmok megásatásáról - VI. A sárrétudvari Balázshalom
Al eltekintve, összesen 19 halmot ásatott meg az én vezetésemmel. A legaljára tizenötnek mentem le. Háromból elpusztult falvak templomainak fundamentomait bontottam ki, amelyek körül Árpád- és újabb középkori sírokat találtam. Ezek az ohat-telekházai, hortobágyi 'Bivaly- és Köves-halmok. Árpádkori sírokat még a b.-udvarii Ferenciek- és a h.-szováti Szeghalárhalomban leltem. Honfoglaláskori lovas sírt tártam fel a hortobágyi Bajnok-halomban. Népvándorláskori tetemet rejtett pannóniai fibulával a hortobágyi Szász-telek ; tűzhelyet és edényeket a szováti kicsiny Bábistó. Égetett La Tène temetkezés emlékeit őrizte meg az egyik Pipás. Fával fedett és fával bélelt csontvázas sírokat találtam Debreczen alatt a Basa-halomban, 6'5 m. mélységben és Szepes-pusztán, Balogh István halmában egymás fölött kettőt is ; vályúszerüen vésett, vastag fatörzsbe fektetett csontvázat a macsi pusztán innen, Ormós József tanyáján. E négy halombeli sírban semmiféle melléklet nem volt. Minden melléklet nélkül szűkölködtek a Bivaly-, a hortobágyi Kandra-, az 1. és 4. sz. Pipás-, 1 szepespusztai Zavar- és szováti Szeghatár halmok legalsó részén talált feldúlt sírok is, amelyek közül némelyikben lócsontváz részeit, legalább lófogakat leltem. Teljestől üres volt Kenyeres Károly szepespusztai belső tanyáján felásott alacsony, névtelen halom. A most tárgyalt szempontból nagyobb jelentőséggel birnak s külön csoportba tartoznak azok a halmok, amelyeknek fenekén zsugorított csontvázakat, ezek mellett vörös festéket, sőt többé-kevésbbé vörösre festett csontvázrészeket találtam. E sírok kulturája felette szegény; de éppen ez a szegénység egyik legjellemzőbb sajátságuk úgy ezeknek, mint analógiáiknak. A mieinknél nem találtam más mellékletet, csak a festéket és a már ismertetett színes : fehér, barna, vagy fekete lenyomatokat, az efélék iránt fogékony agyagtalajban. Legelőször 1907-ben tártam fel ilyen sírt a debreczeni Szepes-pusztán, Szabó Miklós alacsony halmában ; azután az idén, a hortobágyi 2. sz. Pipásban, a papegyházai telken és a s.-udvarii Balázshalom területén. 1 Az 1. és 4. sz. Pipásban a feldúlt sírral egyenlő mélységben tűzhelyet, katlant, edények és faltapaszok rögeit, utóbbiban még szépen kidolgozott csontkupáncsot is leltem.
