Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1910. évi állapotáról (1911)

Jelentések halmok megásatásáról - VI. A sárrétudvari Balázshalom

46 Dr. Fekete Gábor községi orvos előadása szerint a Balázs-halom felső rétegei tele voltak csontvázakkal. Neki úgy tetszett, hogy a tetemek három sorban feküdtek egymás felett. Mindenesetre hosszú ideig használták temetkező helyül a Balázs-halmot az Árpád-korban, amikor Udvari nem csak az ismert három temető, hanem a váradi Regestrum feljegyzéseinek bizonysága szerint is, jelentékeny falu volt. Ötször említi e nevezetes forrásmunka Udvarit, illetőleg az udvarii lakosokat. 1214-ben Mogus és Scegu udvarii lakosok lopással vádolták odavaló Janust ; 1217-ben említtetik Benedek — de villa Udvari — poroszló; 1220-ban pedig Zúgna, szintén — de villa Udvary — poroszló; 1221-ben Vud és Márton udvarii lakosok tüzes vaspróbát álltak ki s a tolvajság vádja alul tisztázták magukat; 1229-ben László bácsi főispán és országbíró előtt pereskedő polgári és bola-falubeli felek tüzes vaspróbára utasíttatván, úgy egyeztek ki, hogy bolai Antal Udvariban fog polgári Osiánnak két márkát fizetni, ugyanakkor a bírót és poroszlót is kielégítik.

1 A Balázs-halomban talált temetkezési mód igen becses adat alföldi halmaink korának, keletkezésének és céljának megállapításához. A nyíregyházai múzeum ifjúi energiával munkálkodó öreg igazgatója, dr. Jósa András, részint az ő jelenlétében, részint az ő vezetése alatt eddig megásott 18 halom közül kettőt bronzkorinak, hatot hunnak, egyet gótnak, egyet szorosabb meghatározás nélkül általában népvándorláskorinak tart ; a többinek származási idejét meg nem állapíthatta.

2 A Tiszafüred vidékén feltárt halmokban favályu-koporsókat és lovas sírokat leltek. A jász-alsó-szent-györgyi halmokban a Kr. u. II. század végéről származó sírkamrákat tártak fel.

3 A zala-szántói, alsó-szentiványi, pátkai csoportos halmokba kelták temetkeztek. Múzeumunk ez ideig, hat év alatt, a Halápon, Hortobágyon és Hosszúpályiban levő csoportos, apró halmoktól 1 Dr. Karácsony J. és dr. Borovszky S. Regestrum Varadiense. 93., 168., 239., 286. és 366. sz. peres esetek. 2 Adatok a szabolcsmegyei őshalmokról. Külön lenyomat a Nyirvidékből 1910. 3 Arch. Ért. Újf. XX. 430—440. 1.