Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)
Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - III. Ásatás az egyeki szőllőskertben
44 fészekben eredetileg sem lehetett urna; az égett csontokat urna nélkül temették el: a csontok közül teljesen ép hosszú bronztűt vettem ki. Mellék edényke hét urna mellett volt egy-egy. Ezen urnák fedőtáljai közül is kevés található épen. Sőt az urnák is többnyire össze vannak törve ; úgyhogy nem csekély fáradsággal és türelemmel lehet azokat rekonstruálni. Az urnák 40—50 centiméter mélységben már észrevehetők. Ezek anyagra, kidolgozásra, alakra és diszítésre nézve általában hasonlítanak az elébb ismertetett hajdúbagosi urnákhoz. Úgyhogy emezek jellemzése csaknem teljesen reá illik az egvekiekre is. Mégis észrevehetők némi helyi sajátságok és eltérések. Ilyen például az, hogy az egyeki bronzkori lakosság csaknem kétszer akkora urnákba rakta el halottainak hamvait ; meg az, hogy urnái egyszerűbbek, kevésbé díszesek mint a bagosiak. Az első hallstatti ízlésnek megfelelő eme gömbölyű hasú urnák díszítése kevés kivétellel a nyak alatt, a vállon, vagy a hason, néha kerek mélyítésből, homorulatból, máskor concentrikus hornyolatok alól emelkedő egyes vagy kettős dudorokból, továbbá a vállon vagy hason lévő apró, néha függőlegesen, néha vízszintesen nyitott félkör, ritkábban szögletes alakú fülekből áll. A tavaly talált urnák között csak kettő van, amelyet csücskökön kívül vonalozással és pálca- vagy bordaszerű domborulatok alkalmazásával díszítettek. Ezen az urnákon bekarcolt vonalak keskeny és széles szalagokat s egymásba rakott háromszögeket alkotnak. A szalagok a nyak és váll körül futnak meg, a hason lefelé ereszkedő bordák mellett vonulnak el. Az urnák nyaka vagy egyenesen, kihajlás nélkül végződik ; vagy ívesen, máskor derékszöget formálva kifelé hajlik. Arra is van példa, hogy a kihajló peremen symmetrikusan három-három apró csücsök helyezkedik el. Ezen gömbölyded hasú nagy edények egyes részeinek méretei között is megfigyelhetjük azt a szabályos összefüggést, amelyre a daraboshegyi urnáknál rámutattam. Tizenhárom urna közül kilencnél az edény egész magassága épen annyi, mint a has bősége. Kilencnél a száj nyílása felénnyi, mint a magasság, akár a has átmérője, háromnál a hasnak 2/3-ada. A nyak magassága hét esetben körülbelül egyezik a has alsó részének magasságával. A has felső része nyolc urnánál a fenék átmérőjével vág össze ; kilenc esetben pedig a fenék átmérője fele a száj nyílásának. Hogy az egyeki és bagosi, általában mindazok a bronzkori fazekasok, akik két gömbnek egymásra helyezésével és conturjaik összegyeztetésével szerkesztették meg ezeket az öblös edényeket, koruknak Ízlését minden belső gondolat nélkül követték-e pusztán valamely természeti ürtermék alakját utánozva, 1 vagy pedig vallásos eszmét, érzést akartak-e kifejezni, mintegy symbolisalni, • I 1 Ortvay : Temesvm. őskora. 100 1.
