Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)
Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - I. Ásatások a Hortobágyon
31 Legjobban sajnáltam, hogy a szentélyből semmit sem találtam. Pedig ez lett volna viszonylag a legjobb korhatározó. A fundamentumrészekből annyit mégis lehet következtetni, hogy a csécsi egyház szerény, egy hajós, kicsiny templom volt. Megállapítható külső szélessége 670 méter. Bizonytalan szentélye záródásának formája. Lehetett egvenes s ebben az esetben a templom hossza aligha volt több 1080 méternél ; de lehetett kör alakú vagy több szögletü is. Ekkor egész hosszúsága legalább 3 méterrel nagyobb. De azért e templomocska még sem volt tiszta románkori alkotás ; de nem felelt meg a csúcsíveskori templom tipusának sem. Ez utóbbit kizárja a támfalak teljes hiánya; az előbbinek ellene bizonyítanak a fundamentomból kiszedett téglák 265X145X45—270X140X45— 280X150X^0 milliméteres méretei, amelyek inkább a csúcsíves építészet befolyására vallanak. Úgyhogy e kisded egyház az átmeneti ízlés kései korában épülhetett ; akkor, amidőn Gsécset először említi oklevél, t. i. a XIII. század utolsó harmadában. Árpádkori halántékgyűrűk és gyöngyök, a hortobágyi Köveshalomból (Csécsfalva temploma dombjából). Hogy e korban már temetkeztek is e helyen Szent-László törvénye szerint, azt a szentély valószínű helyén, a halom keleti lejtőjén T80—2 méter mélységben talált — sajnos — feldúlt sírok mellékletei igazolják. E halottakat nyugot-keleti irányban, részszerint koporsókban temették el, amiről meg a vasból kovácsolt koporsószegek tanúskodnak. Egyik koponya alul három bronz halántékgyürút vettem ki. Ahány annyiféle nagyságú. Átmérőjük 22, 19, 14 min. A huzal, melyből készültek, nagyság szerint 2—1 mm. vastag. E halánték gyűrűk alakja ugyanaz, amelyet az Árpádkori temetőkből, hogy messze ne menjek példákért, Hajdúböszörményből, Karczagról ismerünk. Egyik végükön a huzal ellaposítva S alakúan kifelé hajlik. E halántékgyürük vagy fűltőkarikák a népvándorlás egész korán keresztül a XIV. századig szokásban voltak. 1 Másik koponyának álla alatt gyöngyök feküdtek ; három kisebb fehér és egy nagyobb fekete, kigyót ábrázoló fehér betéttel. Ez utóbbihoz hasonlót leltek a gombosi Árpádkori sírmezőn. 2 1 Arch. Ért. Ujf. X. K. 422. 1. 2 Arch. Ért. Ujf. XXVI! I. K. 409. L 58. sir. 2. ábra.
