Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - I. Ásatások a Hortobágyon

32 A köveshalmi leletek sovány leltárát egy 6 mm. széles fémlemezből készült 25 mm. átmérőjű karikagyűrű s egy erősen élegült tört vas-sarló egészíti ki. * Az Árkus mindkét közeli partján járkálván, olyan kopasz mélvedéses helyeken, ahol a mederbe futó eső víz a felső szikes talajt lemosta, emitt sűrűbben, amott ritkábban szétszóródva élénk piros és sárgásbarna színű durva cserepek ötlöttek szemembe. E cserepekhez teljesen hasonlókat ástam ki innen harmadfél kilométerrel lejebb, szintén az Árkus partján, a Faluvéghalmával szemben vöiösrézárral s karcolt díszítésű, női alakot ábrázoló idollal együtt, amelyet dr. Schmidt berlini professor archaeologus kőkorinak mondott volt. Három helyen, sűrűbben mutatkozó cserepek területén húzattam is próbaárkokat. Az igen száraz, felette kemény agyagos földben nehéz munka volt ez. A kulturréteg 30—80 cm. mélységben található. i\zonban ezúttal szabad kézzel csinált veres, barna, sárga színű edények vékony és vastag, elvétve középen újjal benyomott dudorokkal cifrázott töredékeinél, veres, égett, vastag faltapasz rögeknél, állati csontoknál és pár kődarabnál egyéb nem került elő. A nagviványi országút hídjától alig 300 méternyire, a Féllaponycig nevű alacsony halom közelében megragadta figyelmemet észak-déli irányban húzódó, északfelől nyugotra forduló 3—4 méter széles árok nyoma. Az árok mindkét végével az Árkus széles medrébe törkolik s ezzel együtt tojásdad alakú partos területet zár körül, amelynek hosszúsága körülbelől 125 méter, legnagyobb szélessége pedig felénnyi. Az Árkus felőli oldalon vízmosásokban sok a piros és sárga cserép. Nem állítom, csak sejtem, hogy ez a terület az őshajdanban megerődített telep volt, amit ásatási kísérlet vagy beigazolna, vagy megcáfolna. * Utoljára a Bajnokhalmon próbálkoztam. Ez a nagyon ellaposodott, a felszínből alig egy méternyire emelkedő, mindazonáltal 50 méter alap-átmérővel bíró halom az Árkustól keletre 950, a Külső-kettőshalomtól délre 1050 méternyire lekszik. Két párhuzamos árkot ásattam keresztül rajta, észak-déli irányban. Az első. nyugotfelőli árokban a halom közepe táján 90 cm. mélyen tűzhely nyomai mutatkoztak, égett földrögekkel, egy csomóba hányt kevés emberi és állati csonttal együtt. Összetapadt alsó és felső állcsonttöredékben lévő logak kétségtelenné teszik, hogy emberi maradványok is kerültek ide. Igen korhadt állapotban vannak állati oldalbordáknak látszó széles, lapos csontok, melyek egyikének vastagodó vége keresztül van fúrva ; valamely szerszám töredéke lehet. A törmelékből fehérsárgás színű, kétszer körülcsavarodó piciny karika is előkerült, amelynek átmérője 9 mm.

1 Elektronnak nevezett 1 Ábrája a 27-dik lapon.