Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - I. Ásatások a Hortobágyon

30 volt Csécsi István is (Steph. de Chech), mint szomszéd nemes,

1 de mint az eladók rokona is, ami későbbi oklevelekből tűnik ki. Ugyanis 1333-ban Zárni János és Lőrinc — István fiai — az esztergomi káptalan előtt megosztoznak Szabolcs megyében fekvő Csécs nevű egész helységen a Zám helységbeli részeken és a biharmegyei Ös nevű falun. Csécs meg a zárni rész Lőrincnek, Ős falu fele Jánosnak jutott.

2 Ezek az 1297-ben említett Csécsi István fiaiul tűnnek fel. Ugyanezek tiz évvel később, 1343-ban, amidőn Zám monostoros falu miatt Debreczeni Jakab és Pál, Dózsa nádor fiai ellen folytatott perben, ezekkel kiegyeznek, már Ősi István fiainak neveztetnek, János ekkor nógrádi esperes. E pőrben szerepel még az 1297-ben említett Gógnak hasonló nevű fia is, Káthai Góg, a Kátha nemzetségből való Góg néven. E nemzetségnek mindkét ága. Ősiek és Káthaiak, kapták Záinnak Csécsfelőli részét, ahol szintén birtokosok voltak, másik fele országbírói ítélettel a Dózsa fiuknak jutott.

3 Az egri püspökség pápai tizedjegyzékében, amely püspökség fennhatósága alá tartozott Csécs, ebben az időben nem fordul elő ; mert valószínűleg nem volt önálló plébánia. Okiratokban csak száz év múlva találkozunk ismét vele, már mint pusztával. Ugyanis V. László 1453-ban Csécs, Szabolcs és Zám (egymás mellett fekvő) szabolcsmegyei pusztákat a Hortobágy vizén levő malommal együtt fele részben Bajoni Istvánnak, fele részben pedig Gecsei Sebestyén fiának Györgynek adományozta, aki Albert és Zsigmond királyok idejében számos hadjáratban vitézkedve ontotta bőven a vérét, továbbá György úr testvéreinek, Istvánnak és Miklósnak. A megnevezett jószágokba őket a váradi káptalan be is iktatta ; Hunyadi Mátyás pedig 1461-ben megerősítette.

4 Gecsei György és Kelemen, utóbbi István fia, zárni, csécsi és szabolcsi puszták felét halálok esetére 1473-ban a budai káptalan előtt a dédesi (Felsőborsodban) paulinus barátoknak ajándékozták. Ezek már ennek előtte is bírtak Zámon némely porciókat.

5 A barátok csakugyan örököltek a magvaszakadt Gecseiek után. De Csécset többé nem emiitik az írások. Határa a közös birtoklás következtében csakhamar beleolvadt a lassanként ismét megült Zámba. A dédesi Szent-Lélek monostor szerzetesei 1541-ben már csak zárni birtokról beszélnek, amidőn azt a Bajoniaknak eladják. A Köveshalomban valósággal megtaláltam a csécsi templom maradványait. Az alapzatból csupán a déli oldalfalnak és a nyugoti homlokzatnak néhány tégla sora volt még meg. Egyébütt mindenütt kiszedték a téglákat s elhordták a pásztorok vasalóburkolathoz, meg talán a nagyiványiak templomuk építéséhez. 1 Zichy Okmánytár I. 88. 1. 2 Debreczen város magánlevéltárában. 3 Zichy—Okmt. II. 56., 63. * Tört. Tár 1890. évf. 106—107. 114. 1. és Debr. város magánlevéltára. 5 Debr. város magánlevéltára.