Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - I. Ásatások a Hortobágyon

15—1910. vmsz. JELENTÉSEK MÚZEUMUNK 1909. ÉVI ÁSATÁSAIRÓL. Múlt évi Jelentésünkben röviden szóltunk már az általunk rendezett ásatásokról s ott megemlítettük, hogy az eredményt fényképekkel, rajzokkal, térképekkel felszerelt kimerítő leírásban ismertetjük. Ez ismertetést egész terjedelmében nem vehettük fel kinyomtatott évi Jelentésünk keretébe. Az újvárosi és szováti ásatásokat illetőleg egyszerűen utalunk az évi Jelentés 15-ik lapjára. A hortobágyi, bagosi és egyeki ásatások ismertetését ellenben, némely részek kihagyásával, alább közöljük. .Természetesen jóval kevesebb ábrával, mint amennyi rajzot, fényképet és térképet az eredeti kézirathoz csatoltunk. I. Ásatások a Hortobágyon. (Ős-, honfoglalás- és Árpádkori leletek.) 1909. évi munkarendünkbe felvettük a Köveshalom felkutatását, amelyben a felszínen látható téglatörmelékek után a hajdani Csécsfalva templomának alapzatát véltem megtalálhatónak. Csécs emléke csaknem egészen elmosódott a mostani debreczeniek előtt. Még a hortobágyi pásztorok sem igen tudnak róla. Noha „Csécshalom" és ,.Csécsiaposa" elnevezések Csécsfalva fennállásának és fekvésének élő bizonyságai. Mindkettőt a Hortobágy pusztán keresztül folyó Arkusvizének jobb partján, Zámtól északra találjuk. Zám, Kócs, Derzs, Máta szintén elpusztúlt falvak között terült el a csécsi határ. Ezek közül Derzszsel együtt Csécs vált leghamarébb lakatlanná. Míg Derzs határa a XVI. század közepéig néptartóhelyül emlegetett Máta földjébe olvadt be, Csécs Zámmal egyesült, amely a nagyobb határu, de kisebb népességű Mátát sok viszontagság között túlélte. Csécs nevével legelőször 1297-ben találkozunk, midőn Gug vagy Góg fiai : Góg és Egyed s unokája Pál. Mihály fia Zám birtokukat Debreczeni Dózsa mesternek eladják. Ezen eladásnál jelen