Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Siteri Robert: Hazafias dalcsokor és mezítlábas tornászcsapat (Adalékok a Bihar vármegyei ének- és tornaversenyek történetéhez)

Siteri Róbert HAZAFIAS DALCSOKOR ÉS MEZÍTLÁBAS TORNÁSZCSAPAT (Adalékok a Bihar vármegyei ének- és tornaversenyek történetéhez) A szervezett és általános alapfokú oktatás bevezetése óta valamennyi korszakban az alsó fokú (elemi) iskolák szorosan kötődtek társadalmi környezetükhöz, és folyamatosan tükrözték annak változásait. Az alsó fokú iskolával - különösen kisebb települések esetében - a település lakóinak igen széles köre kapcsolatban állt, mint tanuló, mint szülő-nagyszülő, vagy éppen mint pedagógus. Ezért az iskola mindig is többet jelentett csupán a felhalmozott ismeretek átadására szolgáló intézménynél. Az iskolában dolgozó pedagógusoktól elvárás volt (és napjainkban is az) a helyi közéletbe, a település kulturális életébe való bekapcsolódás, esetenként annak szervezése, rendezvények lebonyolítása stb. Fontos feladata - és érdeke is - volt a pedagógusnak időről időre az iskoláról „kifelé" (leginkább a fenntartó és a szülők felé) mutatott előnyös kép kialakítása és ennek a képnek a megfelelő formában történő bemutatása is. (Ez már az alapfokú oktatás általánossá válásától kezdve jellemző, gondoljunk a XVIII., XIX. század elemi iskoláiban kötelező „examenekre" ünnepélyes vizsgákra, melyeket félévenként tartottak a templomban az elöljárók és a szülők nyilvánossága előtt.

1) Az oktatás ügye - és különösen az általános és kötelező alapfokú oktatás ügye - stratégiai terület is. Az éppen aktuális politikai rendszer, illetve a regnáló hatalom számára nem elhanyagolható, hogy az iskola milyen szellemben és mit közvetít a felnövekvő nemzedékek számára. Tanulmányomban a Trianon után létrejött „csonka Bihar" vármegye oktatástörténetének egy érdekes színfoltjáról, az elemi iskolák körzeti ének- és tornaversenyeiről összegyűjtött adatokat kívánom közreadni. Ezek az ünnepélyes külsőségekkel, rendszeres időközönként megrendezett versenyek a fent említett három terület (az országos oktatáspolitika célkitűzései, a helyi társadalmi környezet viszonyai és az egyes iskolák működése) sajátos és korra jellemző kapcsolatrendszeréről adnak jellegzetes képet. A versenyek előzményei Az elemi iskolai ének- és tornaversenyek kezdeteiről Kolumbán Lajos királyi tanfelügyelő 1932-ben elhangzott rádióelőadásában emlékezett meg. Az előadás szövegét a Testnevelés című pedagógiai módszertani-szakmai folyóirat 1933. januári számában közölte.

2 1 Szekerczés 1986: 272. 2 Kolumbán Lajos 1933. Érdemes megemlíteni, hogy Kolumbán Lajost a tudománytörténet néprajzkutatóként, illetve az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom jelentős hatású szervezőjeként tartja nyilván. Benedek Elek rokona, Kolumbán Samu etnográfus unokaöccse. Ugyanakkor tanítói végzettséggel elemi iskolai, majd polgári iskolai tanár. 1909 és 1937 között Pest, Udvarhely, Zemplén, Borsod vármegyék királyi tanfelügyelője, 1937-40-ben tankerületi főigazgató-helyettes. 69