Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Siteri Robert: Hazafias dalcsokor és mezítlábas tornászcsapat (Adalékok a Bihar vármegyei ének- és tornaversenyek történetéhez)

Kolumbán előadásába a népiskolai ének- és tornaünnepélyek tizenöt éves múltjáról beszél. Említést tesz a legelső ilyen rendezvényről: „Az első ilyen körzetes népiskolai ünnepély fényes külsőségek között Székelykeresztúron folyt le 1917 tavaszán húsz különféle jellegű iskola közreműködésével. "

3 E rendezvény nagyságát jellemzi az adat, mely szerint azon közel 3000 (!) gyerek vett részt.

4 Az I. világháború eseményei később nyilván megakasztották a folyamatot, hiszen a nehéz körülmények között maga az oktatás, az iskolák működése is akadozott. A helyzet konszolidálódásával a versenyek rendszere újraindult és „... e csonka országban Zemplén megyéből indult ki 1922. év tavaszán. És mélyebb gyökeret Borsod, Hajdú, Bihar, Békés, Szolnok megyékben vert. "

5 Kolumbán Lajos előadásában a körzeti ünnepélyek megrendezésének pedagógiai célját is megfogalmazta: „ ... a népiskolai testnevelést csak úgy lehet kiemelni érdektelenségéből és úgy lehet a nép között népszerűvé tenni, ha körültekintő célkitűzéssel évről-évre megismétlődő népiskolai tornaünnepélyeket rendezünk. "

6 Ezek a szavak - mondhatjuk - a szakmai közvélemény álláspontját tükrözik. A pedagógus szakma legkiválóbb szakemberei hasonlóképpen vélekedtek. Mezey Ferenc székesfővárosi testnevelés-szakfelügyelő például így ír: „... az évzáró tornabemutatóknak kell a szülők előtt tudatossá tenni, tényekkel igazolni, hogy a zsenge, fejlődő testi szervezetnek a rendszeres, megerőltetés nélküli, vidám, játékos testgyakorlásra feltétlen szüksége van, hogy nem szabad a gyermeket idő előtt nehéz, testét-lelkét lenyűgöző terhes munkára befogni. Az itt látottakból kell a szülőknek arra a meggyőződésre jutnia, hogy a lélek nemes indulatai csak gonddal, céltudatosan nevelt egészséges testben fejlődhetnek ki. "

7 A tanítók a versenyek megszervezéséhez központi utasítást kaptak. E szerint a vármegyék területét testnevelési körzetekre kell osztani, melyek központja egy-egy nagyobb település. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a körzetbe tartozó települések ne legyenek messzebb a központtól 5-6 kilométernél, mert úgy a csapatok nem tudnák gyalog (!) könnyűszerrel a verseny helyszínét megközelíteni. A versenyek ének- és tornaanyagát a tanterv alapján központilag kidolgozták és eljuttatták az iskolákba, mint kötelezően betanítandó anyagot. Emellett az egyes tanítóknak lehetősége volt szintén a tanterv keretébe illő szabadon választott műsorszámok betanítására is.

8 Az elemi iskolai ének- és tornaversenyek megszervezését azonban nem csak a pedagógusszakma, hanem a politika is erőteljesen szorgalmazta. Klebelsberg Kunó kultuszminiszteri tevékenységének sarkalatos pontja volt az iskolarendszer fejlesztése, az oktatás-nevelés színvonalának emelése. A testi nevelés a kiemelten támogatandó területek körébe került. 3 Kolumbán i. m. 79. 4 Kolumbán i. m. 79. 5 Kolumbán i. m. 79. (Bár Kolumbán nem említi, de a versenyek kezdeményezésében nyilván vezető szerepe volt, hiszen az egyes vármegyékben tanfelügyelői működésének és a versenyek megindulásának ideje egybeesik.) 6 Kolumbán i. m. 78. 7 Mezey 1933: 237. 8 Kolumbán i. m. 79. 70