Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

IRODALOMTÖRTÉNET - LITERATUR - Bakó Endre: Sinka István pályakezdő évei

Bakó Endre S INKA ISTVÁN PÁLYAKEZDŐ VERSEI Sinka István pályakezdését az irodalomtörténet konkrétan 1932. május 1-jére tette, amikor első versei megjelentek Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság c. lapjában. E sorok írója azonban kutatásai során ráakadt azokra a verseire, amelyek 1930 őszétől tűntek fel a Magyar Falu nevű néplapban. Görömbei András Sinka-monográfiája már éppen elhagyni készült a nyomdát, amikor a költő rejtett pályakezdését feltáró tanulmány megjelent,

1 ezért Görömbei csak egy pár soros jegyzetben jelezhette, hogy a költő indulásának tényét módosítani kell. Az ezután megjelent Sinkával foglalkozó írások többsége továbbra sem vette figyelembe az újonnan feltárt tényeket, egykét tanulmány azonban hasznosította az eredményeket, anélkül, hogy hivatkozott volna a tényfeltáró dolgozat szerzőjére. Sinkának a Magyar Faluban és évkönyveiben, továbbá a Virágoskert elnevezésű mellékleteiben 1930. november 16-tól 1932. július 3-ig 27 költeménye, egy műfordítása, egy tárcája, egy Zsirkay Jánoshoz írott levele látott napvilágot.

2 A költő e versek közül mindössze hármat szerkesztett be első kötetébe (Napimádó, Örökség, Földem), utóbb még kettő jelent meg (Bánat az Alföldön, Esti dal), a többi publikálatlan. Nem állítjuk, s 1974-ben sem állítottuk, hogy a megtalált versek gyökeresen módosítanák Sinka István költői értékelését, hiszen pályakezdő költeményekről, zsengékről van szó, amelyekben Sinka még próbálgatta a modulációkat, s bizony itt-ott falsot fogott, megbicsaklott a hangja. De ő is van olyan jelentős költő, hogy minden korszakát pontosan illik ismernünk, azaz minden versének megvan a jelentősége az életműben, ha nem esztétikai értéke okán, akkor fejlődésének dokumentumaként. Ez két dolog miatt is fontos. Az első az, hogy a bihari juhászból, vésztői napszámosból lett költő beérkezése után helyenként mitizálta, magyarán ködösítette művészi kibontakozásának folyamatát. Elsősorban a Fekete bojtár vallomásai c. regényes életrajzára gondolunk, amelynek a regényesség legalább olyan fontos szervezője, mint az élettények. Vagyis Sinka, mint a legtöbb életrajzíró, súlyoz, értékel, szelektál és fényesíti magát. Lebecsüléssel szól például a Magyar Faluval támadt kapcsolatáról, holott volt idő, amikor hízelgett Zsirkay János főszerkesztőnek. Jó példa erre tárcájának a befejező része. „O, ti fehérarcú városi költők, mondjátok: voltatok-e már így kint a holdvilágos ég alatt pásztortűznél a 1 Bakó 1974. Újabban: Bakó 2008. 2 A Magyar Falu elnevezésű néplapot Nagyatádi Szabó István alapította 1918-ban, később Gömbös Gyula lett a „lapvezér". A hetilap az ő idejében irredenta szellemben, jobbról támadta a kormányt. 1934-ben szűnt meg. 203