Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

IRODALOMTÖRTÉNET - LITERATUR - Bakó Endre: Sinka István pályakezdő évei

trianoni határon? Én Istenem... ott túl Nagyszalonta. A gyermekkorom. Anyám tipegő, fáradt alakja. A szívemre halkan könny zuhant. Barátaim a tűz körül lassan álomba borultak, s csendesség hullott le a holdvilágos mezőre. (És... kedves János Atyám, ne tudd be a bűneim közé, hogy ott, egyedül ébren, a trianoni határon a tűzbe bámulva, rabul ejtett a szenvedélyem, s megszületett egy vers a - Pásztortűznél.)"

3 A másik ok, ami különösen indokolttá teszi a rejtett pályakezdés versvilágának megismertetését és integrálását a Sinka-életműbe az, hogy néhány interpretátora (kéthárom nevet kellene ideírnunk!) hitelesíteni igyekezett a Sinka köré szőtt legendákat, tovább sűrítette és hömpölyögtette az általa koholt „lila ködöt". így vált életének legfontosabb mozzanatává, hogy csizmaszárra írta verseit, hogy bárányért cserélt Petőfi-kötetet. Azt azonban elfelejtették tisztázni, honnan vette a költő, kitől leste el az expresszionista-szürrealista szabad verset, a himnuszformát, a szonettet, az idegen eredetű kultúrszavakat stb.? Kétségtelen, van népi szürrealizmus is, de ilyen bátor eltávolodásra a realista hagyománytól, az expresszionista-szürrealista ars poeticának ilyen metodikailag következetes alkalmazására ösztönös népi költő képtelen. Féja Gézával szemben Csaba József, akkor a szeghalmi gimnázium tanára, helyesen állapította meg: „Sinka István hangja nem a nép egyszerű nyelve."

4 Aki a Kétarcú Körös c. románcot írta, annak ismernie kellett Heine A Loreley c. regéjét. Sőt, próbálkozott műfordítással is (Lenau: Die drei zigauner), ami ugyancsak a tudatosság jelenlétére utal. Élményvilága tehát már ekkor kettős: merít az ősélményekből és a művelődési élményekből egyaránt. Az ősélményekben az alkotó - Friedrich Gundolf szerint - saját szubjektum-voltának néhány állapotát éli át, az erotikusát, a titánit és a vallásit.

5 A korai S inka-költészet nagyrészt vallásos (pogány) pózban parádézó titánkodás! (Az erotika később és főleg a késői Sinka-lírában jelenik meg!) De csak részben, mert az ősélmény-kör mellett feltűnik a szövegekbe kódolt művelődési élményszféra számos jegye is, valamint az individualizáció, az alkotói identitás hangsúlyozása. Azaz tudati struktúrájában fontossá válik a kollektív tudattól való elszakadás. De meg nem érti senki e titkot, e tüzet, Mely csak bennem éghet, e gyászos és süket Magányba', amit magamba zártam... Hiába csudálnak a titán egek: Nem érthetik meg szenvedésemet... (Bánat az Alföldön) 3 Holdvilágos mező, Sajó, meg egy vers. Magyar Falu, 1931. június 7. 8. "Csaba 1934: 55-57 5 Idézi Szigeti 1966: 140-141. 204