Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Sándor Mária: Mezőtúri mázas kerámia a Bihari Múzeum gyűjteményében

Sándor Mária MEZŐTÚRI MÁZAS KERÁMIA A BIHARI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN

1 A Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményének nyilvántartásában közel 500 darab kerámiaedény szerepel, amelyek a paraszti háztartásban voltak használatosak gyűjtőterületünkön, a történeti Bihar vármegye

2 napjainkban Magyarországhoz tartozó részén. Ezen a területen nem találhatunk fazekasközpontot. Az itt élők a háztartásban szükséges kerámiaedényeiket a helyi hetivásárokba eljutó vándorfazekasoktól, kereskedőktől, illetve a debreceni és - a trianoni békediktátum előtt - a nagyváradi vásárokon szerezték be.

3 A szakirodalom, valamint a Bihari Múzeum gyűjteményében található edények formai és díszítő jellegzetessége alapján megállapíthatjuk, hogy a gyűjtőterületünkön használt

4 főzőedényeket Gömör megye

5 és a bihari Rév község

6 fazekasai készítették. A nem tűzálló edények pedig egyrészt a Bihari-hegység fazekasfalvaiból

7, másrészt pedig a különböző alföldi központokból kerültek a bihari háztartásokba.

8 Az egyik legismertebb alföldi fazekasközpont Mezőtúr volt. Készítményeinek elterjedtségét mutatja, hogy a Bihari Múzeum néprajzi gyűjteményében több mint félszáz edényről állapíthatjuk meg minden kétséget kizáróan, hogy itt készült. A mezőtúri fazekasság régi múltra tekinthet vissza, már a középkorban is kiváló adottságokkal, alapanyaggal rendelkezett.

91900-ban pedig 114 fazekast írtak itt össze.

10 A távolabbi vidékekre a mezőtúri áru kereskedő révén került el, vagy a fazekas maga vitte készítményeit vásárba. Általában az ilyen, házaló fazekasok azokra a vidékekre 1 Köszönetet mondok kedves tanáromnak, P. Szalay Emőke muzeológusnak, kanditátusnak, az MTA doktorának, akinek biztatására, illetve felbecsülhetetlen értékű szakmai útmutatásai alapján készült el a tanulmány. Hálával tartozom továbbá egykori egyetemi évfolyamtársamnak, Magyar Zita népi iparművész fazekasnak, a népművészet ifjú mesterének, aki segítségemre volt a 2003-ban végzett kerámiagyűjtemény-revízióban, és felkeltette érdeklődésemet a népi kerámiaedények iránt. 2 Az 1873-as közigazgatási rendezés utáni Bihar vármegyét értem. 3 Dankó I. 2007: 42. 4 A Bihari Múzeum néprajzi nyilvántartásában sajnos a használat helyére vonatkozó adatok meglehetősen hiányosak, így a kerámiatárgyak gyűjtési helyének pontos körülhatárolására nincs módunk. 5 A gömöri edények elterjedésére Id.: P. Szalay 2005: 23-26. 6 A révi fazekasáru elterjedésére ld.: Mózes 2004: 67-74. 7 Kresz 1960: 315. 8 Bizonyára használtak Berettyóújfalu környékén Bihar vármegye más fazekasközpontjaiban (Margitta, Mezötelegd, Nagyvárad) készült edényeket is, ám ezek azonosítása további kutatások feladata. 'Nagy Molnár 2007: 17. 1

0 Kresz 1978: 3. 183