Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Sándor Mária: Mezőtúri mázas kerámia a Bihari Múzeum gyűjteményében

vitték árujukat, ahol nem foglalkoztak agyagedény készítésével.

1

1 Az Alföldön szinte csak Hódmezővásárhely és könyéke, Szentes, Orosháza maradt ki a vásárkörzetből. K. Sebestyén János (szül.: 1879) túri fazekas szerint Bihar volt a legfőbb pont.

1

2 Az élénk kapcsolatot az is jelzi, hogy a berettyóújfalui református egyház úrasztalára mezőtúri fazekas készítette a kantát.

1

3 A mezőtúri kerámia stíluskorszakait Kresz Mária határozta meg

1

4, monografikus feldolgozását Nagy Molnár Miklós végezte el

1

5. A XIX. század elején Túron mázatlan feketeedényt égettek, a század közepén tértek át a mázas áru készítésére. Kezdetben főként zöld mázas edények készültek, amelyeket gyakran fekete színnel, írókával díszítenek a máz alatt. A sokszínű díszítés, a virágozás fehér mázas alapszínre az 1860-as évektől jellemző. A mezőtúri kerámiaedények jellegzetes „dudi" alapszínének használata az 1870-es évektől kezdődik.

1

6 Az ornamentika hasonló az előző korszakéhoz: különálló lefelé hajló virág, avagy egyenes szár menti díszítmény. A körvonal mindig sötétbarna, a díszítés pedig vörös, zöld, néha kevés kék. A túri kerámia virágkora az 1880-1890-es évek, a XX. század eleje, ezt nevezzük az írókás díszítés klasszikus korszakának. Elhajló, ferde szárú virág mellett egyre gyakoribb a folyóminta, „körülkoszorú", „kerek rózsa", „őszirózsa", „kis apró rózsa" motívumokat rajzolnak „kacskaringós levél" és „kígyólevél" közé. A századforduló után az országban rendszeresen tartottak agyagipari tanfolyamokat, amelyek megtanították a fazekasokat a műmázak használatára. Ekkor kezdődött el Mezőtúron a krómzöld, a pink, a fehér és a világoskék színű cseréptárgyak készítése, az 1910-es tanfolyamtól kezdve az írókát egyre jobban elhagyták, és áttértek az ecsettel való festésre. Ez a technika a motívumok egyes részeinek belső felépítését és színeit alakította át, a motívumok szerkezete hasonló maradt a korábbi korszakokéhoz. Mezőtúron a legfontosabb edénytípus a korsó volt, az itteni fazekasok erről nevezték magukat korsósnak. A nagy vastartalmú túri agyag égetett formában átereszti a vizet, amely a korsónál előnyös tulajdonság, hiszen meleg időben is hűvösen tartja az 1

1 Molnár I. 1938. 20. 1

2 Kresz é. n. 307. K. Sebestyén János az 1923-as kőrútjukat így tartotta meg az emlékezetében: „Sárándon piac nélkül dobszóra árultunk, kb. három nagy zsákkal terményt, de pénzt talán két pengőt. Újfaluba indultunk. Bakonszegen is dinnyét, bort, mindent adtak volna, de pénzt nem!" Kresz é. n. 314. 1

3 Kresz é. n. 290. Kresz Mária gyűjtőcédulája szerint a készítő fazekas Kálnai Antal. 1

4 Kresz 1978. 1

5 Nagy Molnár 2007. 1

6 A sárgás földfestéket az Arad megyei Dud községből hozatják, innen az elnevezés. 184