Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen
A lakodalmi eseményeket megelőző kézfogón a szokásos ünnepi menüt csigalevest, töltött káposztát, sült vagy rántott húst krumplival, savanyúsággal tálalták fel a keresztszülőkből, szűkebb rokonságból álló vendégeknek. A lakodalom idejét rendszerint őszre igazították, amikorra az új bor már kiforrott, a hússzükségletet biztosító vágni való baromfiállomány felnövekedett, a sertés megfelelő súlyt ért el. Az áprilisi esküvőről azt tartották, hogy nem lesz áldás a fiatalokon. A lakodalmi időszak a lakodalom előtti vasárnappal vette kezdetét, ezen a napon indult a vőfély „ hívogatni ", vagyis a lakodalom résztvevőinek hírül adta az iíjú pár egybekelésének hírét. Ezzel működésbe lendült az a helyi hagyományok szabályozta segítő rendszer, amelyben mindenki pontosan tudta, hogy a rokonsági és ismeretségi fok szerint milyen természetbeni szolgáltatásokkal illik hozzájárulnia a a lakodalmas családtól nem kis anyagi áldozatokat kívánó ünnepi lakomához. Ahívogatás napjának az estéjén tartották a csigacsinálót is, melyen az alföldi lakodalmak jelképének számító csigatésztát - mulatsággal egybekötött társas munka keretében - közösen készítették el. A csigacsinálón sosem kínáltak főtt ételt, hanem süteményfélékből, kalácsból, töltött kelt tésztafélékből, meleg borból, pálinkából és kávéból állt a megvendégelés. További hozzájárulásként a közelebbi rokonok tyúkot vittek a lakodalmas házhoz, ahol azt közösen megkopasztották, a leölt disznót, birkát feldolgozták, az asszonyok lakodalmi kalácsokat, különféle süteményeket sütöttek. A lakodalmi konyhát a lakodalmas ház udvarának hátsó részén vagy melléképületében, nyári konyhájában rendezték be. Az ételek elkészítésének felelősségteljes munkája a szakácsasszony, főzőasszony feladata volt. Régen szívességből, újabban fizetségért vállalta a munkát, ő irányította az előkészületeket, a főzést, a meghívott segédkezőket, az ő felelőssége volt, hogy minden elegendő mennyiségben és a megfelelő időre elkészüljön, „ kifőjön ". A násznép számából a gyakorlott szakácsasszony ki tudta számítani az alapanyagok szükséges mennyiségét. A levest és a töltött káposztát már a lakodalom előtti nap elkészítették. A hagyományos tüzelőberendezésekkel rendelkező házakban a 60-as évekig a kemencében sütötték át a leveshúst. A nagy vászonfazekakban feltett töltött káposztát a földön vagy a tüzelőpadkán tűzzel körberakva főzték. 7 4 A lakodalom napján mind a menyasszonyos, mind a vőlegényes háznál kínálnivalókkal, üres és töltött kalácsokkal, süteményekkel, tejeskávéval, meleg 7 4 Lakodalmi főzőasszony volt a településen Cokk Tivadarné, aki hivatásos szakácsnőként az iskola konyháját vezette. A meghívott vendégek számához a következőképpen igazította a hozzávalók beszerzését: a tyúkhúsleveshez négy személyre számolt egy tyúkot, fejenként egy fél marék csigatésztával, a pörkölthöz öt személyre egy kg húst, fejenként fél kg krumplit. 177
