Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen
A karácsony két napjának étrendje már mindkét felekezetnél a vasárnap szokásos ünnepi menü gazdagabb, disznótoros ételekkel bővített változata volt. Az együtt ünnepelő családtagok tiszteletére már a reggeli is ünnepi jellegű volt: sült kolbász, hurka és tejeskávé kaláccsal. Az ebéd húslevesből, töltött káposztából, sült húsokból, disznótoros pecsenyékből állt, a vacsora pedig ezek maradéka, esetleg sült kolbász, hurka. A karácsonyi időszak étkezéseinek legállandóbb eleme a kalács, mely minden étkezésen jelen volt és jelen van napjainkban is, nagyünnepi szerepű fonott kalácsként és töltött változatban, diós és mákos tekercsként, újabb nevén bejgliként. Ezzel kínálták a kántáló gyermekeket, felnőtteket, és ez volt a pásztorok elvárt karácsonyi járandósága is. A karácsonyt követő időszakban, majd az évforduló napjain, szilveszter estéjén és az újévi főétkezésen számos mágikus termékenység-, bőség- és egészségvarázsló, jósló étel szerepelt. Két ünnep közt, karácsony és újév között például sosem fogyasztottak szemesterményeket és hüvelyeseket, paszulyt, borsót, lencsét, mert a néphit szerint sebesek, szeplősek lennének tőle. Ugyanezek a termények viszont újév napján kimondottan ajánlottak mint bőség- és szépségvarázsló ételek: újévi ebédre rántásos főzeléknek készítették a hüvelyeseket, melyet disznóhúsból készült pörkölttel fogyasztottak. A disznóhús kizárólagos húsféle volt e két napon, az általános hiedelem szerint ugyanis „a disznó befelé túrja, míg a baromfi (a házból) kifelé túrja a szerencsét". A disznóhúsból, főként disznófejből, körömből és csülökből készült kocsonya ugyanezen hiedelemháttér miatt volt elmaradhatatlan szilveszter esti étel, és az újévi ebéd húslevese is ezért készült tyúk helyett mindig orjából. 7 3 Elmaradhatatlan szilveszteri sütemény volt a rétes, melynek tengerikásával és rizskásával töltött változatát szintén mágikus célzattal fogyasztották. Az emberélet fordulóihoz kötődő ünnepi étkezések - lakodalom, keresztelő, halotti tor Az emberélet nagy fordulópontjaihoz kötődő ünnepek mindegyikének fontos mozzanata az ünnepi lakoma, mely az abban résztvevők egybetartozásának kifejezése. 7 3 A 20. századot megelőzően a december 31-i étkezés az alföldi területeken következetesen böjtös jellegű volt, de ez a századforduló táján már a húsos étrend felé mozdult. Kisbán 1997: 566. MNA VI. 454. Biharkeresztesen sincs nyoma már böjtös ételek jelenlétének, de a településen - a környező sárréti és bihari térséghez hasonlóan - január l-jén tiltott volt a szárnyasétel. MNA VI. 456. 176
