Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bihari-Horváth László: A bakonszegi parasztközösség által a XVIII. században hasznosított puszták története: a Kovácsi- és a Bócsi-puszta

Bihari-Horváth László A BAKONSZEGI PARASZTKÖZÖSSÉG ÁLTAL A XVIII. SZÁZADBAN HASZNOSÍTOTT PUSZTÁK TÖRTÉNETEI A KOVÁCSI- ÉS A BÓCSI-PUSZTA A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete az 1970-es években egy - mind a forrásfeltárás mértékét, mind a forráselemzés módszertani eszköztárát tekintve - rendkívül kiterjedt vállalkozásba fogott, amikor Bihar vármegye XVIII. századi, komplex gazdaság- és társadalomtörténeti feldolgozásához kezdte meg gyűjtőmunkáját. Az elmúlt három évtizedben e gyűjtőmunka eredményeként az Intézet oktatóinak számos, mindenekelőtt paraszttársadalmi rétegeket, vagy a paraszti életmódot folytató mezővárosok társadalmait bemutató, és a paraszti gazdálkodás kérdésköreit tisztázó tanulmánya

1 jelent meg. E tanulmányok egy jelentős hányadának - főképpen a XVIII. század utolsó harmadának történetét ismertetőknek - elsődleges forrását képezték a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones állagában lévő úrbérrendezés kori és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár úrbéri irategyüttesei, melyeknek egy tekintélyes része a 2000-es évek eleje óta már nem csupán a levéltárakban kutató szaktudományi képviselők, de a széles olvasóközönség számára is hozzáférhető Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében című, ugyancsak az Intézet kiadásában megjelent forráskiadványsorozatban.

2 A sorozat adatgazdag kötetei, a megjelenésük óta eltelt rövid idő ellenére, egyre gyakrabban adaptált forrásai a helytörténeti (lokális és kistáji, regionális) kutatásoknak

3 is, melyek amellett, hogy eredményeik felmutatásával szélesítik a kisebb közösségek történeti tudatát, határozottan ki is terjesztik a források belső tartalmának, hasznosíthatóságának körét. A kezdetben partikulárisnak ítélt adatok, közlések sokszor éppen egy-egy lokalitás értelmezési keretén tesznek szert olyan jelentőségre, amely visszahat az általánosabb képet megrajzolni hivatott történészek témaválasztására. Ez a jelenség szolgáltatott alapot ahhoz, hogy a vármegye (a bihari történeti parasztságkutatás által, általános összefüggéseiben már kellően megvilágított) XVIII. századi gaz1 Jelen tanulmány elsődleges forrásirodalmát a kutatótanárok számos munkája közül a következők képezik: Bársony 1984: 6-139., Uő. 1985: 7-53., Papp 1979: 111-122., Uő. 1998. 2 Bársony -Papp-Takács 2001. (vö. a további kötetekkel: II. - A Szalontai járás és a Váradi járás. Debrecen, 2003., illetve: III. - A Belényesi járás. Debrecen, 2004.) 3 Vö. az Ujváry Zoltán szerkesztette Konyár falukönyve tanulmányaival (Debrecen, 2002.), vagy a Radies Kálmán szerkesztette Nagyrábé kötettel (In: Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, 2007.) etc. 109