Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

merészségüket. Ugyanis azzal a tettel, hogy Corbeliusra, amikor a katonáival Badeni vezérhez hívták, hátulról rátámadtak, ámbár fényesen visszaverték, Schlikius kissé szorosabban bezárta. A baj 1692-ig folyton erősödött, amikor is Váradot visszakapták ismét a mieink. XII. § Mert Badeni gróf, miután Szalankánál és Péterváradnál legyőzve a törököket, egészen Váradig szorította őket, ott sáncokat állított fel, a város alját tűzzel elpusztította, és a vár árkáig vitte a faltörő ágyúkat, a vár tetejét a falakkal együtt úgy összerontotta, hogy nem lett volna nehéz betörni, hacsak a gróf közben el nem határozta volna, hogy fáradt katonáit kíméli. Ezért levelekkel megadásra szólította fel a védőket, a tél közelítő és elviselhetetlen szélvészei miatt, a várat sáncokkal vette körül, és körülbelül kétezer katonát őrségül hátrahagyva, a többieket téli táborba osztotta. Miközben Várad teljesen körül volt zárva, egy elpártolt janicsár szökött ki, aki elmesélte, hogy a legutóbbi támadáskor hat basa, két aga, tizenkét tűzmester, és hatszáz védő pusztult el, alig maradt 1400 védelemre alkalmas ember, a fegyveres ház is úgy összeomlott, hogy alig lehet kinyitni a porhullás miatt, és csak azért nem akarják feladni a várat, mert azt hallották, hogy a mieink a barbárok bekövetkező támadásától félnek. Amikor az áruló ezt a mieinknek elmesélte, azok annál inkább akartak Váradra támadni. Amikor minden hegyet hó borított, Szent Jób templomától Debrecen felé menve a 6. német hadsereg teljesen és szorosan körülzárta, mégis egy basa nyolc társával behatolt a városba, a katonák zsoldját kifizetve, a majd bekövetkező segítség biztos reményével úgy megerősítették a lelküket az ellenállásban, hogy többen teljesen reménytelenül kicsaptak, ámbár csapásaik nem ingerelték az ostromlókat. A dolgot megtudva Auersperg, a megszállás vezetője, összevont egynéhány német és magyar csapatot, Gyulát kiragadta a váradiak elől, és a foglyokat elvezetve Várad ostromához kezdett. A császár ösztönzi Haiislert is, ennek az ostromnak a vezetőjét, több csapatot küldve ide, hogy minél gyorsabban vívják meg Váradot. Ezért Haiisler máshonnan hozatott ide hatalmas faltörő ágyúkat, szüntelen csattogással és dörgéssel rontja a várost. Miután áttörték a falakat, 1692. június 5-én betörést határoz el, az ellenálláshoz egyenlőtlen erejű törökök önként megadást ajánlanak fel, miután megegyeztek a sértetlenségben, majdnem két évszázad után az első püspökével az Úr dicséretét énekelve, az ostromlott várat elfoglalták. 46