Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

VIII. § Ezután a Rákóczi polgárháborúnak támadtak csapásai, a harmadik és a negyedik évben, és még tovább csak erősödtek, a magyarok állandó rajtaütéseikkel zavarták Váradot. Azután a védett hely sebesen elhajtott jószágai is azt mutatták, hogy ellenségük, akit a követő katonák gyakran fél mérföldre kergettek. A rácok vagy a könnyű fegyverzetű trákok a várat az ellenségtől megvédelmezték. XIV. § Miután a csapások elcsendesedtek, a szabadságot visszaállították, a várost ismét elkezdték újjáépíteni. Kellemes helyen fekszik, majdnem az egész megye közepén. Keleten egyenes domboldalakon különböző benyúló erdőkre pillant, amelyeknek másokkal együtt elsősorban a fürdők szolgálnak díszül, a várostól félezer lépésre keletre és délre elhelyezkedve, majd észak felé szőlőtermő dombok emelkednek, a szőlőskertek és az ezeket átvágó patakok ékes, kellemes változatosságával, melyeket a Sebes-Körös választ el a dombok között közepén sietve a városhoz. De főképpen azok a szőlőskertek futnak le ide, amelyek váradi használatban és művelésben vannak. Az úthoz, amely a püspöki földet elválasztja a váraditól tapad egy hegy, vagyis első szőlőhegy, amit a lakosok Hágónak neveznek, a hágás miatt, amelyben a Biharba menők útja átmegy rajta. Patak köti itt össze a másik vidékkel, előbb a lágyabb Törkelymérő, aztán a három közül magasabbra emelkedő Nadas, és Dorongos nevezetű. Ennek az oldalában ered egy egészséges bő vizű forrás - amelyet körülölelnek a pálosok egykori, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt kolostorának romjai, népiesen kápolnának mondatik -, hogy egykoron itt állott, a forrásból kiömlő patak, magyarul Tsurgó-patak a régieknél kétségtelenül bizonyította. Túl rajta kettős domb van, a Hering és Lencsésoldal, ezeket az Aranyos követi lejtőivel, ez annyi mint aranyos oldalú, a bor kiválósága miatt, ami terem. Ide a szomszédjába helyezi Bethlen az Ablakost, amikor azt mondja: a) A harmadik tábort (: helyezte Aly Passa) észak felől az Aranyosnak és Ablakosnak nevezett szőlőhegyek közé, ezen okból az a domb, amit három kereszttel jelölve ma István úrénak tartanak, volt egykor az Ablakosnak nevezett: az pedig, amit ma Omlásnak neveznek volt egykor István úr szőlőhegye, amelyen a premontrei rend kolostorának romjai tűnnek elő, amit a mai napig István úr nevében az ő legrégibb törvényei védelmeznek. Bethlen azt mondja, hogy az istváninak a szomszédságában volt Szent Péter szőlőhegye, amit a mai lakosok mikor az Omlással, mikor István hegyével kevernek össze, nem lehet azért elmenni mellettük, mert a történetírás fáklyáját felgerjesztik, és a helyet igen kellemesen felékesítik. Nem könnyű szebb helyen fekvő várost keresni, leginkább Pozsony és Pécs fekvésével lehet 47