Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

MEGEMLÉKEZÉSEK - NACHRUF - Csorba Csaba: Emlékezés Jakó Zsigmondra (1916-2008)

Csorba Csaba EMLÉKEZÉS JAKÓ ZSIGMONDRA (1916-2008) Bihar, mármint a határon inneni Bihar nemigen ismeri Jakó Zsigmondot. Persze aki csak egy kicsit is belekotor e táj régmúltjába, az „kötelességszerűen" kezébe veszi testes monográfiáját (Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp., 1940), kimazsolázza a neki fontos adatokat, de a szerző személyével nem törődik. Megnézve az interneten az ELTE történész hallgatói számára a középkori magyar történeti vizsgához megadott követelményeket, Jakó Zsigmondnak egyetlen írását sem fedezhetjük föl az irodalomjegyzékben. 2008. október 26-án hunyt el Jakó Zsigmond Kolozsvárt, de a magyarországi sajtó csak nagy sokára, rövid hírben emlékezett meg róla, s hosszabb méltatás is csak az interneten volt olvasható. Jakó Zsigmond életműve messze túlmutat Bihar határain, de mint Bihar szülöttéről, s Bihar múltjának valaha élt legjelentősebb történész kutatójáról megtisztelő kötelessége megemlékeznie a Bihari Múzeumnak. Dankó Imre volt az, aki az utóbbi évtizedekben, egy-egy munkájának megjelenése, illetve születésének évfordulói kapcsán rendszeresen méltatta Jakó Zsigmondot. 1985ben a debreceni Nyomdász hasábjain tette szóvá, hogy a Misztótfalusi Kis Miklósünnepségekre Debrecenbe éppen Jakó Zsigmondot, a témakör legkiválóbb ismerőjét, monográfusát „felejtették el" meghívni. Dankó Imre volt az is, aki tőlem értesülve a professzor elhunytáról, készségesen vállalta, hogy közli megemlékezésemet a Rálátás szerkesztés alatt lévő számában, s utolsó szerkesztett munkájaként a folyóirat címoldalán kezdődött a terjedelmes megemlékezés, amit Dankó Imre halála utáni hetekben kezdtek sokszorosítani és szétküldeni. Az érmelléki dombok utolsó csücskén települt Biharfélegyházán született Jakó Zsigmond (1916. szept. 2.), református családban. Apja famíliája egészen az Árpádkorig tudta visszavezetni a családfáját. Tősgyökeres bihariak voltak. A régi micskei Jakó-kúria ódon bútorai, relikviái, az anyjától és nagynénjétől hallott régi családi történetek hatására nyiladozó értelme az ódon históriák, a történelem felé fordult. Mire iskolába kerülhetett, szülőföldje Románia része lett. Az elemi iskola elvégzése után szülei úgy látták jónak, ha a híres hajdúböszörményi református kollégiumba íratják be. Érettségi után nem akart román egyetemre menni, hanem a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemet választotta, mégpedig a 285