Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
IRODALOMTÖRTÉNET - LITERATUR - Bakó Endre: Egy bihari polihisztor - Simon István élete
megjelent a mozik műsorán egy Bugyi-szkeccs, aminek semmi köze nem volt az ő Bugyi Sándorjához. Be is perelte a jogbitorlót. 4 3 „A folyó évben, március 19-20-án, az Uránia mozgóban egy szekecset adtak, melynek címe: 'A lú meg én. Bugyi Sándor delejes bájitala', százával vonzotta az érdeklődő közönséget. T. i. mindenki azt hitte, hogy a mindnyájunk által jól ismert öreg talyigás alakja fog előtte megelevenedni. De nem így történt. A mű Adorján László budapesti kabaréíró tollából került ki, s csak gyenge utánzata volt a Simon István tanító által kreált népszerű figurának. Éppen ezért Simon István - kinek szintén van egy kész, még előadatlan Bugyi-szkeccse feljelentést tette Adorján ellen. A pört tegnap tárgyalta dr. Barta Imre törvényszéki bíró, és a keresetnek helyt adva, Adorján Lászlót a szerzői jog bitorlásának vétsége miatt 15 millió korona pénzbüntetésre ítélte, mely behajthatatlanság esetén százezer koronánként 1 napi fogházra változtatható át. Ezen felül tízmillió korona kártérítésre és 4 millió korona perköltség fizetésére is kötelezte az alperest. Kötelezte egyben arra is, hogy az ítéletet egy fővárosi és egy helyi lapban tegye közzé." Népies elbeszélései közül nem egy becses néprajzi értéket tartogat. Ilyen például A cúca c. novellisztikus írása. „Hogy voltaképpen mit is neveztek az Alföldön cúcának, azt - úgy gondolom - kevesen tudják már. Éppen ezért én mindjárt ide is írom, hogy a cúca nem volt egyéb, mit az a szénacsomó, amit egy jókora hosszúságú rúd végére kötöztek fel. Ezt a cúcát nyomkodták az ég felé a sárréti dinnyecsőszök szerda és szombat napok reggelén, jeléül annak, hogy szabad az egyes táblákba bemenni dinnyeszedés céljából." Leírja, hogy a Sárréten az ugarrendszer volt divatban, az ugarnak szánt földek egy részét dinnyeföldeknek osztották ki a gazdák, mert a dinnyések a felfogott táblákat jól megművelték, amiben aztán a következő évben kitűnő búza termett. Ha valaki nem gondosan művelte a dinnyeföldet, azt megtudták a gazdák, s máskor nem adtak neki parcellát. Ilyenkor a hoppon maradt az illető savanyú arccal ment haza. Erre mondták: „Olyan képet vág, mint akinek nem jutott dinnyeföld." A dinnyeföldre csak dinnyeérésig lehetett szabadon járni. Attól kezdve csak szerdán és szombaton vonulhattak ki a termesztők, s ott várni kellett, míg a községi gazda fel nem hatalmazta a csőszt a cúca felnyomására. Ennek megpillantása után lehetett beseregleni. A néprajzi bevezető után következik az írás szépirodalmi, tehát fiktív, vagy legalább is fikcionált része. 4 4 A novellát színdarabbá formálta, amit aztán Kubányi György tett mikrofon-, illetve színpadképessé. írt egy rádiókomédiát Rózsahegyi és Bugyi címen. 4 5 1931-ben 4 3 ANONIM 1926: 8. 4 4 A cúca. Dcbrcccni Újság, 1928. dcccmber 30. 10. A lap következő száma nem jelent meg, beolvadt a Hajdúföldbe. 4 5 VOJTH uo. 278
