Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

IRODALOMTÖRTÉNET - LITERATUR - Bakó Endre: Egy bihari polihisztor - Simon István élete

Bakó Endre EGY BIHARI POLIHISZTOR - SIMON ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Simon István tipikus megtestesítője annak a tragikus sorsú vidéki magyar talentumnak, amely sokoldalú tehetségét nem volt képes magas szinten kibontakoztatni, kellőképpen kamatoztatni. Felszárnyalt ugyan, de csak kis köröket írt le, rövidesen onnan is visszahanyatlott, mert körülményei lehúzták. Képességeinek és regionális érvényű eredményeinek ellentmondásával maga is tisztában volt, olykor nyomasztólag hatott Ez a polihisztori képességgel megáldott ember 1860. május 12-én született Gáborjánban, egy kis bihari faluban. A debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult, ám nem jutott el az érettségi vizsgálatig, a hatodik osztály elvégzése után felcsapott jegyzőgyakornoknak Bihartordán és Tépén. 1877-ben Debrecenben, a Református Tanítóképzőben folytatta tanulmányait, két év után R Krakkóba (Nógrád vármegye), majd Szerepre ment nevelőnek. Itt lett tanító, akkori szóval rektor. 1883ban szerzett oklevelet, aminek birtokában Bihar-Udvariba pályázott, ahol 1894. szeptember 1-jéig leányiskolái tanító volt.

1 Családjáról keveset tudunk. Édesapja Simon Mihály református tanító, édesanyját Osváth Máriának hívták.

2 Simon István idős korában bárándi gyermekkori élményekről írt, szinte bizonyos, hogy oda költözött a família. Ezt látszik igazolni egy kalandos sárréti látogatásáról készült irodalmi értékű beszámolója is: „Ott lent jártam a Nagyalföld közepe táján, ahol gyermekéveimet eltöltöttem, ahol a Berettyó egy szeszélyes kiáradásával még harminc évvel ezelőtt is tengert tudott csinálni: a Sárréten. Most mindenütt viruló tanyák, kövér, gazdagon fizető szántóföldek terülnek el a hajdan mérhetetlen nádrengetegek, ingó lápok helyén. (...) Pedig amilyen hasznos ez a mai földkultúra ott az évezredes vízállás kiszárított fenekén, olyan szép, s talán nem is sokkal kevesebb hasznot produkáló volt az ős vízi vadon. Én láttam azt is, és visszakívánom. Láttam a vízben álló Sárrétet a maga csodás, pazar flórájával és sokfajú vízi vadjaival."

3 1882-ben, 22 éves korában megnősült, feleségül vette Tóth Máriát, házasságukból 16 gyerek született. Szerepi tanítóskodásának legnagyobb élménye, hogy legátusa volt a már meglehetős költői hírnévnek örvendő Szabolcska Mihály. A Bihar-Udvariban (Sárrétudvariban) töltött 11 munkás év alatt élénk részese volt a helyi közéletnek. 1 SZINNYEI 1908: 1053 2 CSOBÁN 1940: 195-196. 3 SIMON 1912: 40-50. 255