Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe
családtagok között. Amennyiben volt rá mód, a telkeket hosszában osztották meg, így a század végére a keskeny szalagtelkek váltak általánossá. A gazdálkodás átalakulásával még több terménytároló épület jelent meg - magtárak, kamrák, szénásszínek, lakóház alatti pincék - ami folytán a telkek is áttagolódtak. A mezőgazdasági konjunktúra következtében elveszítették jelentőségüket, hiszen szerepüket kiváltotta a gépesítés, így azok vagy a baromfiudvart, vagy a konyhakertet gyarapították felszámolásukkal. Pocsaj településképében és -szerkezetében jelentős változást hozott a két világháború közötti időszak. Ekkor kerültek kimérésre ugyanis az egykor patkó alakú falu öblében a már nyílegyenesre szabott új utcák {Kossuth, Piac, Bajcsy-Zsilinszky, Attila stbj. „1924—25-ig épületnek még nyoma sincs: legelő volt, aztán vályogvető gödör-sor, amint azt a mai hepehupák is igazolják. Akkor még a mai piactérről a vasútállomásig a gidres-gödrös libalegelőn át végig lehetett látni, legelő jószágot, szaladó utast és pöfögő vonatot egyaránt. 1928 táján a kiosztott házhelyeken már házsorok emelkedtek." - olvashatjuk M. Sipos Endre krónikájában. 1 6 A XX. század második felében aztán mind a porták szerkezete, mind a település képe jelentős változásokon ment át, melyek okairól és mikéntjéről már esett szó. Tanyaképződésről Pocsajban egy esettől eltekintve nem beszélhetünk. Vitéz Martos Gyula vitézi birtokán épített tanyát a két világháború között, ami igen rövid ideig állt eredeti formájában, mivel államosítása után, a kor gyakorlatának megfelelően a tsz sertéstelepet alakított ki rajta. Ugyancsak tsz-telep lett az egykori külterületi lakotthely, Kaszapuszta is. Kasza a középkorban lakott település volt, a török hódoltság után a Zichy-uradalom dohány földjeinek központja lett, ahol nagy dohánypajták mellett állt négy sor cselédház. Ezt ugyancsak államosították, a cselédségnek a falu szélén, az egykori Zichy-majorral szemben osztottak ki két utcába rendezve telkeket. Kaszapusztán ezután a tsz marhatelepe épült fel. (V. térkép) Pocsaj építészeti hagyományai és változó faluképe Falazóanyagok, faltechnikák A település kialakulásához hasonlóan a település általános építészeti képének kialakulásában is döntő szerepet játszottak a természeti környezet adottságai, és ez volt a jellemző kb. az 1960-as derekáig. Ha az Alföld bármely vidékének a népi építészetével foglalkozunk, látjuk, hogy a legalapvetőbb falazóanyag a föld volt. így van ez a Biharisíkság, szűkebben Pocsaj község esetében is. A föld felhasználásának az épületfalak 1 6 M. SIPOS E. 1963. 247. 208
